Állkapcsosak | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: 538–0 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N kora-kambrium–holocén | ||||||||||||||||
Szájszervük típusai | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Törzsek | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
Wikifajok
A Wikifajok tartalmaz Állkapcsosak témájú rendszertani információt. CommonsA Wikimédia Commons tartalmaz Állkapcsosak témájú kategóriát. |
Az állkapcsosak (Gnathifera) az ősszájúak (Protostomia) közé tartozó spirálisan barázdálódó állatok (Spiralia) elsőként, mintegy 638 millió éve kivált főtörzse. Ez a taxon nem tévesztendő össze
A taxon nagy átfedéssel megfelel a hagyományos rendszertanokban elfogadott laposféregszerűek (Platyzoa) főtörzsének.
Közös jellemzőjük, hogy garatjukban többtagú állkapcsi készülék található. Ennek felépítése törzsenként igencsak eltérő. Többségük kis vagy mikroszkopikus méretű. Az állkapcsos férgecskék (Gnathostomulida) bélcsatornája másodlagosan egynyílásúvá egyszerűsödött.
A Micrognathozoa név arra utal, hogy a törzs egyetlen, Grönlandon élő faja (Limnognathia maerski) mikroszkopikus méretű.
A kerekesférgek (Rotifera) ugyancsak mikroszkopikus méretűek, csillós kerékszervvel. Belőlük származtatják a kiölthető ormányú, belső élősködő (endoparazita) buzogányfejű férgeket (Acanthocephala).
Egyesek ebbe a főtörzsbe sorolják a kizárólag tengerekben élő, ragadozó nyílférgeket (serteállkapcsúak, Chaetognatha) is. Ezek rendszertani helyzete rendkívül bizonytalan; némely szerzők önálló főtörzsnek tekintik őket.
Taxonazonosítók |
---|