Spiniraja whitleyi

Ebben a cikkben a Spiniraja whitleyi lenyűgöző világát fedezzük fel. Ennek a témának/témának/személynek/dátumnak az eredetétől a mai következményekig mély és részletes elemzésbe fogunk. Felfedezzük ennek jelentőségét a különböző összefüggésekben, a társadalomra gyakorolt ​​hatását és a történelemben betöltött szerepét. Kimerítő kutatáson keresztül megvizsgáljuk a Spiniraja whitleyi összes aspektusát, olyan adatokat és gondolatokat mutatva be, amelyek felkérik az olvasót, hogy elmélyítse a megértését. A teljes és gazdagító jövőkép felkínálása érdekében a Spiniraja whitleyi-et különböző megközelítésekből és szemszögekből közelítjük meg, azzal a céllal, hogy gazdagítsuk ennek a témának/témának/személynek/időpontjának megértését.

Spiniraja whitleyi
Régi rajzok a halról
Régi rajzok a halról
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Öregrend: Rájaszerűek (Batoidea)
Rend: Rájaalakúak (Rajiformes)
Család: Valódi rájafélék (Rajidae)
Nem: Spiniraja
Whitley, 1939
Faj: S. whitleyi
Tudományos név
Spiniraja whitleyi
(Iredale, 1938)
Szinonimák
  • Dipturus whitleyi (Iredale, 1938)
  • Raia scabra Ogilby, 1888
  • Raja ogilbyi Whitley, 1939
  • Raja whitleyi Iredale, 1938
  • Raya rostrata Castelnau, 1973
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Spiniraja whitleyi témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Spiniraja whitleyi témájú kategóriát.

A Spiniraja whitleyi a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának rájaalakúak (Rajiformes) rendjébe, ezen belül a valódi rájafélék (Rajidae) családjába tartozó faj.

Manapság nemének az egyetlen faja, de korábban tagja volt a Dipturus, illetve a Raja nemeknek is.

Előfordulása

A Spiniraja whitleyi előfordulási területe az Indiai-óceán délkeleti részén van. Dél-Ausztrália egyik endemikus rájája.

Megjelenése

E rájafajnak a hímje legfeljebb 200 centiméter hosszú. A háti része szürkés vagy szürkésbarna, néhol fehér foltozással; a hasi része krémszínű vagy fehér - egyes példányoknál - szürkés foltokkal. Az úszói szélesebbek, mint hosszúak négyszögletes alakot kölcsönözve az állatnak. A közepesen hosszú orra, szélesen kerekített egy dudorral a végén. A rövid, de széles farkán bőrnyúlványok vannak, 1-3 sornyi tüskével. A háti részén is látható 1-5 tüske.

Életmódja

Mérsékelt övi tengeri halfaj, amely általában 1-170 méteres mélységek között él. Legmélyebben 345 méteres mélységben látták. A homokos tengerfenéket kedveli. Tápláléka csontos halak, rákok, kis rákok, polipok és kalmárok.

Szaporodása

A hím az ivarérettséget 127 centiméteresen éri el. A nőstény kicsinyeit tojástokokba rakja le. A tojástokon több, erős nyúlvány van, amelyek az aljzathoz rögzítik. A tojástok 22 centiméter hosszú, benne a kis rája 20 centiméteres.

Felhasználása

Ennek a rájának csak kisebb mértékű halászata van. A sporthorgászok kedvelik, azonban vigyázni kell, mivel tüskéi miatt veszélyes lehet.

Források