Somos

Ebben a cikkben a Somos témával foglalkozunk, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A Somos olyan téma, amely vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken, akár politikai, társadalmi, kulturális vagy tudományos szférában. Nagy érdeklődés mutatkozik a Somos további megismerése és a mindennapi valóságunkban betöltött következményei iránt. Emiatt ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy elemezzük a Somos-et körülvevő különböző szempontokat és perspektívákat, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a témáról. Ezen a vonalon különböző véleményeket és álláspontokat fogunk feltárni, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy szélesebb és gazdagabb körképet kapjunk a Somos-ről.

Somos (Drienov)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Somos zászlaja
Somos zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1283
PolgármesterPeter Tomko
Irányítószám082 04
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség2238 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség104 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság219 m
Terület20,27 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 52′ 24″, k. h. 21° 16′ 14″48.873333°N 21.270556°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 24″, k. h. 21° 16′ 14″48.873333°N 21.270556°E
Somos weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Somos témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Somos (szlovákul: Drienov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 14 km-re délre, a Tarca bal partján található.

Története

A falut 1283-ban IV. László király oklevelében említik először. 1284-ben „Sumus” alakban említik, ekkor birtokosa Somosi György fia Péter volt. A település a 13. században keletkezett az Aba nemzetség egy elpusztult faluja helyén, a somosi váruradalom területén. 1284-től vámszedőhely volt, híresek voltak vásárai is. 1427-ben 10 portája adózott. Itt verte meg 1449. szeptember 5-én Giskra huszita serege Székely Tamás magyar seregét. A várat 1575-ben elfoglalta és lerombolta a török, a falu viszont mezővárossá fejlődött. Főbb birtokosai a Somosy, Berzeviczy, Máriássy, Thököly, Klobusiczky és Dessewffy családok. 1787-ben 112 házában 845 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SOMOS. Drinov. Régi tót Mezőváros Sáros Várm. földes Ura Dezsőfy Uraság, a’ kinek kastéllyával ékesíttetik, fekszik Eperjeshez két mértföldnyire; lakosai leginkább katolikusok, határja középszerű, vagyonnyaikat jól eladhattyák.”[2]

A 19. századtól az Andrássyak tulajdonában találjuk. 1828-ban 140 háza és 1055 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, de a 19. századtól jelentős volt a fazekasság és téglagyár is működött a településen.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Somos, tót falu, Sáros vmegyében, Eperjeshez délre 2 mfd., a kassai országútban, a Tarcsa mellett: 885 kath., 14 evang., 25 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földe, rétje igen jó, s a gazdaság müvelt európai módra folytattatik. Kastély. Vizimalom. Tehenészet. Szép tölgyes erdő. F. u. gr. Andrásy György.”[3]

1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1421, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2050 lakosából 2011 szlovák volt.

2011-ben 2111 lakosából 1841 szlovák.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma a 14. század első felében épült, eredetileg gótikus stílusú volt. A 15. században bővítették, 1749 után barokk stílusban építették át.
  • Késő barokk kastélya az 1760-as években épült a régi gótikus vár helyén.
  • Görögkatolikus temploma 1902-ben épült.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.