Ebben a cikkben a Sigmund von Hausegger lenyűgöző világát fedezzük fel. Ez a téma eredetétől napjaink fejlődéséig a kutatók, akadémikusok és rajongók állandó érdeklődésének tárgya. A Sigmund von Hausegger többféle módon hatott a társadalom különböző területeire, a politikától és a gazdaságtól a populáris kultúráig és a szórakoztatásig. Ezek mentén elmélyülünk azon különböző szempontokba, amelyek miatt a Sigmund von Hausegger olyan aktuális témává válik napjainkban, és milyen szerepe van a kortárs világ alakításában.
Sigmund von Hausegger | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1872. augusztus 16. Graz |
Állampolgársága | német |
Elhunyt | 1948. október 10. (76 évesen) München |
Családja | |
Édesapja | Friedrich von Hausegger |
Házastárs |
|
Gyermekei | Friedrich von Hausegger |
Pályafutás | |
Műfajok |
|
Hangszer | |
Díjak |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sigmund von Hausegger témájú médiaállományokat. |
Sigmund von Hausegger (Graz, 1872. augusztus 16. – München, 1948. október 10.) osztrák karmester és zeneszerző.
Friedrich von Hausegger fiaként született. Fiatalon Degner és K. Pohling tanítványa volt. Előadói stílusát patetizmus jellemezte, amellyel nagy sikereket aratott Grazban (1895–1896), Müchenben (1899-től), Frankfurt am Mainban (1903–1906), majd Hamburgban és Berlinben (1910-től). Művei Liszt, Wagner, Brahms, és Wolf hatását mutatják. Jelentős közülük a Zinnober című opera (Hoffmann Klein Zachese nyomán), a szimfonikus költemények (Barbarossa, Wieland der Schmied, a zárókórusos Természetszimfónia), illetve egyéb kórusművek.