Samassa János

A mai világban a Samassa János egyre fontosabbá vált. Legyen szó a politika, a technológia, a kultúra vagy bármi más területén, a Samassa János állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. A globalizáció előrehaladtával és a társadalmak összekapcsolódásával a Samassa János jelentősen befolyásolta az emberek egymáshoz való viszonyát és az őket körülvevő világ felfogását. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Samassa János hatását a társadalom különböző aspektusaira, elemezve annak mai hatását és következményeit.

Samassa János
Született1867. március 20.
Verebély
Elhunyt1948. november 26. (81 évesen)
Zalaegerszeg
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1901–1908)

Samassa János, 1899. május 10-től gesztőczi (Verebély, Bars vármegye, 1867. március 20. – Zalaegerszeg, 1948. november 26.)[1] jogakadémiai tanár, országgyűlési képviselő.

Családja

Szülei Samassa János (Samassa József érsek fivére) érseki uradalmi jószágigazgató és mártonfalvi Süteő Adalberta. Felesége Lauser Marianne, akivel 1896. szeptember 12–én kötött házasságot.

Életútja

Egyéves önkéntesi szolgálat után, 1887-től kezdve, mint tényleges tiszt szolgált a 13., 11., 12., később pedig a 6. számú közös huszárezredben. 1896-ban mint hadnagy lépett a tartalékba. Ugyanezen évben Heves megye egri járásának szolgabírája, majd tiszteletbeli főszolgabírája lett, míg 1901. szeptember 1-jén az egri érseki joglíceumban a közigazgatási jogból és statisztikából tanár lett. Az 1901. évi általános választások alkalmával a kápolnai kerület megválasztotta országgyűlési képviselővé szabadelvű programmal. E pártból 1904 végén kilépvén, a nemzeti párthoz, majd e párttal a függetlenségi és 48-as párthoz csatlakozott. 1905-ben kerülete újra megválasztotta. 1908-ban lemondott mandátumáról. A függetlenségi párt jegyzője és a mentelmi bizottság tagja. Eger város képviselőtestületének és Heves vármegye törvényhatósági bizottságának szintén tagja volt. 1944-ben Zalaegerszegen volt közjegyző. Halálát koszorúérgörcs okozta.

Költeményeket és tárcákat írt az Egri Hiradóba (1893 óta Pauvre Jean álnév alatt), úgy más lapokba is; a Magyarországba (1903–1904.) saját neve alatt és névtelenül írt cikkeket.

1901-től Kápolnán a névtelen hősök szobránál tartott emlékbeszédei az Egri Hiradóban és különnyomatban is megjelentek. A keresztény ifjúsági körökben tartott felolvasásait is közölték a lapok. Országgyűlési beszédei pedig, melyek katonai kérdésekkel foglalkoznak, a Naplókban vannak.

Munkái

  • Egy eszme. Eger, 1902. (Deputatus Anonymus névvel írt évenként füzeteket társadalmi, keresztény szociális és közgazdasági kérdésekről.)
  • A kápolnai kerület polgárainak. Uo., 1904.
  • Törvényjavaslat a vándorcigányoknak törvényhozási úton való megrendszabályozásáról. Projet de loi sur la réglementation des tziganes vagabonds par les législations.
  • Gesetzentwurf über die Massregelung der Wanderzigeuner auf legislatorischem Wege. Bp., 1911. (2. kiad. 1917)
  • Bartha Miklós összegyűjtött munkái. 1–2. köt. Szépirodalom. 3. köt. Pol. beszédek és nemzetiségi cikkek. S. a. r. Szmertnik Istvánnal, Stankovits Ferenccel. Előszó az irod. részhez Ábrányi Kornél, a pol. részhez Holló Lajos. Bp., 1908–1910.
  • Bartha Miklós összegyűjt. munkái. 4–6. köt. S. a. r. Bp., 1912.
  • Naplómból. 1–2. köt. Uo., 1920. (Az Ideigl. Nemz. Kormány az 530/1945. sz. ME rendelettel betiltotta)
  • Az Országos Széchenyi Nemzeti Társaskör. Uo., 1922.

Álnevei

Deputatus Anonymus ; Pauvre Jean (Egri Híradó).

Jegyzetek

  1. ↑ Halálesete bejegyezve a zalaegerszegi állami halotti akv. 327/1948. folyószáma alatt.

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.  
  • Magyar katolikus lexikon
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / HEVES VÁRMEGYE

További információk

  • Sturm-féle Országgyűlési Almanach 1905–1910. Budapest, 1905. 376. l.