Robert Hartmann
A mai világban a Robert Hartmann olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Relevanciája és hatása a politikától a populáris kultúráig különböző területeken vita és elemzés tárgyává vált. Mivel a Robert Hartmann továbbra is forró téma, hatása és következményei továbbra is kutatások és viták tárgyát képezik. Ebben a cikkben a Robert Hartmann különböző perspektíváit vizsgáljuk meg, annak eredetétől a mai hatásig, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk erre a lenyűgöző jelenségre.
| Robert Hartmann | |
 | |
| Született | 1832. október 8. Blankenburg |
| Elhunyt | 1893. Potsdam |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | német |
| Foglalkozása | természettudós, néprajzkutató |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Hartmann témájú médiaállományokat. | |
Karl Robert Eduard Hartmann (Blankenburg, 1832. október 8. – Potsdam, 1893.) német természettudós és néprajzkutató.
Élete
Hartmann Berlinben orvostudományt tanult. 1859-60 között Barnim Adalbert fiát, Adalbert, porosz herceget és feleségét, Elßler Therese-t, kísérte Északkelet-Afrikába. 1865-től állattant és összehasonlító élettant tanított a mezőgazdasági főiskolán Proskauerban. 1867 egyetemi adjunktus, 1873-anatómia professzora a berlini egyetemen. Sokáig a svéd és az olasz tengerparton végzett anatómiai boncolásokat a tengeri élőlényeken. Az afrikai utazás alkalmán összegyűjtött anyagot, mint földrajzi, mint néprajzi értelemben személyesen adta át Barnim Adalbert bárónak, aki tulajdonképpen finanszírozta az egész expedíciót.
Hartmann afrikai kutatásai
Robert Hartmann barátja volt a híres Afrika kutatónak, Heinrich Barthnak. Barth mindig is szívesen látogatott Afrika földjére, főként az afrikai nép pozitív megítélése miatt. Hartmann néprajzi kutatásait a Nigritier című könyvében jelentette meg, amely nemvárt szerencsétlenséget okozott. A könyv megjelenése után rasszista támadások érték, azzal gyanúsították, hogy csakis azért utazott Afrikába, hogy "néger" legyen. Ezek után a kutatásait csakis egyetemi területen kívül folytatta. Az afrikaiak kultúrájának tanulmányozásával foglalkozott.
Darwin és más híres kutatók azt tanácsolták, hogy a felfedezett kultúrákat tanítani kellene az egyetemeken, de ezt az eszmét Hartmann nyíltan ellenezte. Élete utolsó évében is Afrikában volt, ahol megbetegedett. Sürgősen Németországba szállították, de már nem tudták megmenteni, 1893-ban hunyt el.
Művei
- Naturgeschichtlich-medizinische Skizze der Nilländer (Berlin, 1865-66)
- Die Nigritier (Berlin, 1876, Bd. 1)
- Die Völker Afrikas (Leipzig, 1880)
- Handbuch der Anatomie des Menschen (Straßburg, 1881)
- Der Gorilla (Leipzig, 1881)
- Die menschenähnlichen Affen (Leipzig, 1883)
- Abessinien und Die Nilländer (Leipzig, 1883)
- Madagaskar etc. (Leipzig, 1886)
Magyarul megjelent műve
- Az emberszabásu majmok és szervezetök; ford. Thirring Gusztáv, összehasonlította Paszlavszky József; Természettudományi Társulat, Bp., 1888 (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat)
Források
- Karl Heinz Ciz: Robert Hartmann (1831–1893), Mitbegründer der deutschen Ethnologie. Gelsenkirchen: Müller, 1984
