Napjainkban a Richly Zsolt olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a modern társadalomban. Megjelenése óta nagy vitát váltott ki különböző területeken, legyen szó politikáról, gazdaságról, egészségügyről vagy technológiáról. A Richly Zsolt szakértők és újoncok figyelmét egyaránt felkeltette az emberek mindennapi életére és a mai világ alakulására gyakorolt hatásának köszönhetően. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Richly Zsolt-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezzük annak következményeit és kihívásait, valamint a megértése során felmerülő lehetséges megoldásokat.
Richly Zsolt | |
Született | 1941. március 23.[1] Sopron |
Elhunyt | 2020. január 23.[2] (78 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | rajzfilmrendező, animátor, grafikus |
Iskolái | Magyar Iparművészeti Főiskola (1962–1966) |
Kitüntetései | Balázs Béla-díj (1981) Érdemes Művész (1986) Kiváló művész (2014, Károli Gáspár-díj (2019)) |
Richly Zsolt (Sopron, 1941. március 23. – 2020. január 23.) Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, animátor, grafikus, érdemes és kiváló művész.
Középiskolai tanulmányait is szülővárosában, a Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceumban végezte el. 1962-ben felvételt nyert a Magyar Iparművészeti Főiskolán díszítő festő szakára, és a szakon akkor egyszeri alkalommal indított animációs osztály tagjaként szerzett diplomát 1966-ban. Diplomamunkája az Indiában c. animációsfilm volt, mely számos fesztiválsikert könyvelhetett el később. Diplomája megszerzése után a Pannónia Filmstúdió munkatársa lett, ahol egészen nyugdíjba vonulásáig, több mint 25 éven át dolgozott.
Televíziós sorozatok, egész estés TV- és mozifilmek, gyermeknek készülő produkciók egész sora kötődik nevéhez. Idehaza generációk nőttek fel A kockásfülű nyúl és Kíváncsi Fáncsi kalandjain.
Richly Zsolt grafikusművészként is aktív alkotói életművet tudhatott magáénak.
A hatvanas években ifjúsági lapoknak, magazinoknak készített illusztrációkat, majd a hetvenes és nyolcvanas években több népszerű mesehős történetét adaptálta diára. Nagy sikere volt például a Harcsabajusz kapitány valamint a Harcsabajusz és a matrózmajom című szalagos diafilmnek. 1981-ben adták ki a Richly Zsolt által rajzolt A kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesét dián, a Lúdas Matyi történetét hét évvel később dolgozta fel. A Józsefvárosi Galériában 2002-ben megrendezésre került életmű-kiállítása.
Pedagógusi pályafutásának mérföldköve volt 1987, amikor bekapcsolódott az Magyar Iparművészeti Főiskolán akkor már 6 év folyó animációs oktatásba, melynek oszlopos tagja volt. Fáradhatatlan lelkesedéssel vetette magát munkába; legyen szó végzős hallgatók diploma felkészítéséről, elsősök bevezetéséről a filmgrafika világába, vagy éppen akkreditációs anyagok elkészítéséről. Richly Zsolt a hazai animációs filmművészet számos generációját segítette már pályára, és ezzel a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Animációs oktatásának meghatározó, korszakos személyisége.
Oktatói, alkotói tevékenységének elismeréséül Kopek Gábor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora Richly Zsoltnak 2008. november 14-én a Címzetes Egyetemi Tanár címet adományozta. Később a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen volt óraadó tanár, illetve „szabadúszó” rajzfilmrendező.