A mai világban a Reményi Sándor (újságíró) nagyon fontos téma és sok embert érdekel. Megjelenése óta a Reményi Sándor (újságíró) emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon, vitákat, vitákat és vitákat generálva különböző területeken. Hatása érezhető volt többek között a társadalomban, a politikában, a gazdaságban, a tudományban és a kultúrában. Mivel a Reményi Sándor (újságíró) folyamatosan fejlődik és egyre fontosabbá válik a globális színtéren, elengedhetetlen, hogy teljes mértékben elemezzük és megértsük hatását és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásait. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Reményi Sándor (újságíró) különböző dimenzióit és a mai társadalomban betöltött szerepét.
Reményi Sándor | |
Született | 1901. május 13. Szinérváralja |
Elhunyt | 1963. január 20. (61 évesen) Nagyvárad |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | író, újságíró, szerkesztő |
Reményi Sándor (Szinérváralja, 1901. május 13. – Nagyvárad, 1963. január 20.) romániai magyar újságíró, szerkesztő, író.
Középiskolát Szatmárnémetiben végzett (1919). Újságírói pályára lépett, első tudósításait a kolozsvári Keleti Újság, az Aradi Magyarság és a Brassói Lapok közölte.
1930-ban Arany János városában telepedett le, a Szalontai Lapok szerkesztője, majd baloldali lapot alapított Reggeli Újság (1933) címmel, de ezt hamar betiltották, s a rendőrséget bíráló cikke miatt életveszélyesen bántalmazták. Ekkor veszítette el szeme világát is. 1933 májusától Az Újság s az ugyancsak helyi Szalontai Lapok (1935-40) munkatársa. A zsidótörvények hatályba lépése után háttérbe szorították, a deportálástól azonban megmenekült. 1945 tavaszától Népszabadság című baloldali lapot irányított, majd a nagyváradi Új Életben szerkesztette a Szalontai Élet című rovatot. Ebben az időszakban Nagyszalonta művelődési életében és közigazgatásában is szerepet játszott. Nyugdíjas éveire Nagyváradra költözött.