A mai világban a Rózsássy Barbara olyan releváns témává vált, amely különböző területeken vitákat és vitákat generál. A politikai szférától a kulturális szféráig a Rózsássy Barbara felkeltette a különböző társadalmi szereplők figyelmét, akik ellentmondó véleményt fogalmaztak meg az ügyben. Ebben a helyzetben elengedhetetlen a Rózsássy Barbara következményeinek és következményeinek alapos elemzése, valamint a lehetséges megoldások és alternatívák átgondolása. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Rózsássy Barbara jelentőségét és a mai társadalomra gyakorolt hatását, azzal a céllal, hogy ösztönözzük a konstruktív vitát és az eszmecserét.
Rózsássy Barbara (Budapest, 1979–) József Attila-díjas költő. Pályáját a Stádium Fiatal Írók Körében kezdte. Tizenkilenc éves korában jelent meg első verseskötete, a Gérecz Attila-díjjal jutalmazott A suttogással telt szoba.[1] Verseire nagy hatást gyakorolt az olasz kultúra, elsősorban Dante és az itáliai reneszánsz költészete.
Kötetei
Lépcsők a csendbe. Benyovszky Anita, Iván Ivett, Nagy Cili, Oravecz Péter, Pacziga Andrea, Rózsássy Barbara, Sinkó Kriszta és Szentmártoni János költői antológiája; szerk., utószó Kárpáti Kamil; Stádium, Budapest, 1996
Huszonötödik óra. Benyovszky Anita, Grecsó Krisztián, Kleinheincz Csilla, Kovács Judit, Nagy Cili, Pacziga Andrea, Renczes Cecília és Rózsássy Barbara költői antológiája; szerk. Kárpáti Kamil; Stádium, Budapest, 1997
Termékeny függőség. Esszék, tanulmányok; Stádium, Budapest, 2012
Nemes Nagy Ágnes arcai; szerk. Rózsássy Barbara; Orpheusz, Budapest, 2013
Fekete-fehér fénylés. Válogatott versek; Stádium, Budapest, 2014
Labirintus vagy; Stádium, Budapest, 2016
25 éves a Stádium Kiadó; szerk. Rózsássy Barbara; Stádium, Budapest, 2016
„Egy élet átúszik a többiekbe”. A Magyar Írószövetség Örökös Tagjai; szerk. Rózsássy Barbara, Szentmártoni János; Orpheusz–Magyar Írószövetség, Budapest, 2016
Az érc negatívja. Esszék, tanulmányok; Stádium, Budapest, 2017
Füveskerti költők. Esszék; Stádium, Budapest, 2017