Római katakombák

Római katakombák
OrszágOlaszország
TelepülésRóma
HelyRóma
Építési adatok
Építés éve2. századtól
Típustemető,
közösségi hely
Hosszúsága150 km m
Elhelyezkedése
Római katakombák (Via Appia) (Róma) Római katakombák (Via Appia) Római katakombák
(Via Appia) Pozíció Róma térképén
é. sz. 41° 53′ 40″, k. h. 12° 29′ 54″41.894444444444, 12.49833333333341.894444°N 12.498333°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 40″, k. h. 12° 29′ 54″41.894444444444, 12.49833333333341.894444°N 12.498333°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Római katakombák témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A római katakombák (olasz: Catacombe di Roma) földalatti temetkezési helyek Olaszországban; egy részük egykori travertino illetve természetes cementbányák hosszú, mély alagútjai. Több mint negyven római katakomba ismert, és néhányat csak az elmúlt évtizedekben fedeztek fel. A katakombák összhossza mintegy 150 km. Közülük az ókeresztény földalatti temetők és menedékhelyek a leghíresebbek, amelyek külön katakombákban, vagy akár egymással összekapcsolva vannak.

A 2. századtól kezdve Róma összes vallásának hívei temetkeztek katakombákban elsősorban a túlzsúfoltság és a helyhiány miatt. Az etruszkok, mint sok más európai nép is, földalatti kamrákban temetkeztek. Az eredeti római szokás az elhamvasztás volt, amely után a maradványokat egy edényben vagy urnában helyezték el. A korai keresztények temetkezési szokásai azonban némileg eltértek ettől a gyakorlattól, és a feltámadás reménye miatt nem hamvasztották el a halottaikat, hanem inkább eltemették őket. A keresztények titkos összejöveteli helynek használták a katakombákat, amelyek egyben temetkezési célt is szolgáltak.

Etimológia

A katakombák a többes számban álló latin catacumbæ (catacumbae) szóból ered, mégpedig a cata tumbas (a sírok között), kifejezésből, eredetileg az ógörög κατα (lenn) illetve τυμβος (sír) szavakból. Ez föld alatti helyet jelöl. Eredeti nevük pedig coemeterium volt; amely a görög koimétérion (=nyugvóhely) szóból származtatható, és olyan temetőt jelöl, amely lehet a felszínen vagy a föld alatt.

Az adott katakombákat egyes szentekről vagy az illető terület tulajdonosának neve után nevezték el.

A mintegy 20 km hosszú Szt-Kallixtusz katakombáinak térképe egy 18. századi szerzőtől Festmény a Szent Marcell és Szt. Péter-katakombában (Catacombe dei Santi Marcellino e Pietro)

Keresztény katakombák

Történelem

Az első században a római keresztények nem rendelkeztek saját temetőkkel. Ha földet birtokoltak, eltemették a rokonokat ott, különben a közös temetőkre szorítkoztak, ahol a pogányokat temették el. A keresztény közösségek idővel egyre inkább ragaszkodtak ahhoz, hogy halottaikat közös helyen, „megszentelt földbe” temessék el. Ezért a 2. század első felétől a különböző támogatások és adományok eredményeképp megvásároltak bizonyos nagyságú földterületet a temetőjük számára. Mivel földi javakkal nem nagyon rendelkeztek (→ anyagi lemondás), viszont számuk gyorsan gyarapodott, először vízszintes rétegben, szorosan egymás mellé helyezték el a koporsókat, majd tárnákat építettek, s több szint mélységben, különféle rétegekben szűk utcákat képezve, a holttestet jobbról és balról ezekben hosszában helyezték el, ahol a halottak számára félkör alakú üreget (arkoszólium) vájtak, melynek alján egy alkalmas mélyedés volt, melyet a test behelyezése után kőlap fedett le vagy pedig elfalazták. Ezután ráerősítették a meghalt személyre vonatkozó személyes adatokat tartalmazó kőtáblát. (A talált kőfeliratok ma egész folyosókat töltenek be a lateráni múzeumban.).

Festmény a Domitilla-katakombában

A katakombák létezéséről a hatóságok természetesen hivatalosan is tudtak, a telkek tulajdonjogát nyilvántartották, a föld kitermelését sem lehetett titokban tartani, ezért nem igazak azok a mondák, amelyek a katakombák rejtelmességéről szólnak. Ahogy telt az idő, a katakombák egyre nagyobbak lettek. A nagyobb méretűek 250 után keletkeztek. Bár a katakombák alkalmasak voltak istentisztelet tartására, a rendes istentiszteletek helye azonban - még az üldözések idején is - általában a városban, nagyobb magánházakban volt.

A 313-as milánói ediktum kibocsátása után, amelyben I. Constantinus császár biztosította a szabad vallásgyakorlatot, a keresztények elhagyták a katakombákat. Amikor a barbárok (gótok, longobárdok) betörtek Itáliába és megtámadták Rómát, megsemmisítettek sok műemléket, beleértve a katakombákat is. Részben a barbárok támadásainak volt köszönhető, hogy a mártírok, szentek, pápák földi maradványainak nagy részét a városfalakon belüli bazilikákba szállították át, továbbá a felvirágzó szentek és ereklyék tisztelete miatt Itália számos pontjára kerültek. A középkorra a katakombák zöme elhagyatottá vált és nagy részük feledésbe is merült. Csak három katakomba maradt még ismert; ezek közül az egyik a Szent Sebestyén (San Sebastiano) volt, ahol a hagyomány alapján egykor Péter és Pál apostol maradványait őrizték (3-4. sz.), ezért fontos zarándokhellyé vált.

A 16. században munkások leszakadtak a Priscilla-katakombába, ezután kutatni kezdték a föld alatti üregeket. A katakombák régészeti feltárása Antonio Bosio (1575-1629) nevéhez köthető, aki a "földalatti Róma Kolumbusza" nevet kapta. A 19. században a katakombák, különösen a Szent Callixtus szisztematikus feltárását Giovanni Battista de Rossi (1822-1894) vezette, aki a keresztény archeológia atyjának tekinthető. A ma ismert katakombák nagy részét ő tárta fel.

A 21. században amikor lézeres technikával eltávolították a falakra rakódott vastag koromrétegeket, ismét jól láthatóvá váltak az antik időkben keletkezett feliratok és falfestmények, amelyek között új, eddig láthatatlan freskókat is felfedeztek.

A Domitilla-katakomba A Callixtus-katakombában az. ún. Pápák kriptája

Főbb katakombák

A legismertebb katakombák a Szent Kallixtus (San Callisto), a Szent Sebestyén (San Sebastiano) és a Szent Domitilla (San Domitilla), az ókorban épített híres út, a Via Appia mentén, továbbá ezektől távolabb, a Via Salaria-n a Priscilla-katakomba (Catacombe di Priscilla). A négy közül a Szt. Callixtus az egyik leghosszabb és legfontosabb.

Szent Kallixtus katakombái (Catacombe di San Callisto)

Közel 20 km hosszan kanyarog a föld alatt és az archeológusok mintegy félmillió ember sírját fedezték fel. A folyosókat III. Kallixtusz építtette ki azzal a céllal, hogy itt legyen Róma püspökeinek a hivatalos temetkezési helye. A katakombák négy egymás fölötti szinten oszlanak el. A szépen dekorált ún. Pápák kriptájában a kereszténység első századainak több római püspöke nyugszik: Pontiánusz, Lucius, Eutichianus és II. Sixtus "pápák" érdekes feliratos emlékezéseit olvashatjuk itt. A mártírhalált halt ifjú keresztény Cecíliának (akinek a testét itt találták meg) dedikált Szent Cecília kriptát 7. és 8. századi freskók díszítik. A nekropolisz legősibb szakaszában (2. század) Halak és az Eucharistia szimbólumainak festményeit láthatjuk.

A Callixtus-katakomba Szent Sebestyén katakombái (Catacombe di San Sebastiano)

A hagyomány alapján itt őrizték a 3-4. között Péter és Pál apostol maradványait. Ennek emlékére épült föléje 340 körül az Apostolok Bazilikája nevű templom. Miután az apostolok maradványait elszállították, a templom az alatta lévő temetőben nyugvó Szent Sebestyén nevét kapta. Ez lett a középkor óta a zarándokok tömege által felkeresett hét templom egyike. A templom alatti katakombák négy egymás fölötti szinten helyezkednek el. Az első szinten találjuk a részben megsemmisült, rideg kápolnát, San Filippo Neri egykori imahelyét. A másodikon nyílik Szent Sebestyén kriptája, aki egy testőrtiszt volt és Diocletianus császár keresztényüldözéseinek idején halt vértanúhalált. A kriptából egy folyosón másik három, az 1. századból származó dekorációkkal és stukkózással ellátott sírhely érhető még el.

Szent Domitilla katakombái (Catacombe di Domitilla)

Domitilla tágas katakombái a hagyomány szerint a Domitianus által kivégeztetett Flavius Clementis feleségének (vagy unokahúgának) tulajdonát képező egyszerű családi temetkezési helyből alakultak. A katakombák belsejében találjuk Szent Nereus és Achilleus bazilikájának maradványait; az apszis mögötti sírkamra falán látható a Szent Petronellához könyörgő elhunyt Veneranda freskója. A bazilika közelében nyílik a Flavius Aureliusok temetkezési helye. A katakomba egy másik szakaszában a homoním szoborról Jó Pásztornak nevezett helyiség boltozatát a 2. századból fennmaradt festmények díszítik. Végül a katakombák egyik későbbről származó részében gabonapiaci jeleneteket és a mindennapi élet eseményeit megörökítő freskókat láthatunk (3-4. század).

A Priscilla-katakomba Jónást a vízbe vetik jelenete Priscilla-katakomba (Catacombe di Priscilla)

Róma központjától ÉK-re, a Via Salaria-n található. Három szintből áll: egy felszíni keresztény temető; az első földalatti szinten a 2. századból való sírok, majd a legalsó szinten 3-4. századi folyosórendszer.

Zsidó katakombák

Hat zsidó katakomba ismert Rómában, ebből kettő van nyitva a nyilvánosság előtt:

A katakombák listája

A római katakombák listája földrajzi elhelyezkedésük alapján:

A Commodila-katakomba Krisztus ábrázolása Jákob létrája a Via Latina egyik katakombájában A Szent Sebestyén-katakomba A Szent Sebestyén-katakombák bejárata (föléje templom épült)

Via Aurelia

Via Portuense

Via Ostiense

Via Ardeatina

Via Appia

Via Latina

Via Labicana

Via Tiburtina

Via Nomentana

Via Salaria nova

Via Salaria vetus

Via Flaminia

Keresztény szimbólumok

Hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e Róma aranykönyve, Bonechi, 1992
  2. ↑ Jocelyn Toynbee, Death and Burial in the Roman World, JHU Press, 1996, page 39–40
  3. ↑ coemeterium
  4. ↑ Catacombe di Roma. . (Hozzáférés: 2017. november 21.)
  5. ↑ a b c Ürögdi György: Róma, Panoráma, 1980
  6. ↑ Marton József: A keresztény ókor
  7. ↑ a b Lonel Planet: Italy, 2006, page 129.
  8. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2017. november 21.)
  9. ↑ https://ng.hu/kultura/2007/05/31/a_romai_katakombak_felfedezese/
  10. ↑ http://www.origo.hu/tudomany/20170613-a-falfestmeny-az-egyik-legregebbi-meg-az-okorbol-szarmazo-krisztus-kep.html
  11. ↑ http://www.catacombe.roma.it/en/index.php
  12. ↑ kat. lexikon

Fordítás

Külső hivatkozások

Kapcsolódó cikkek