Réti iszalag

A Réti iszalag-ről szóló, ma bemutatott cikkünkben egy ma nagyon fontos témával foglalkozunk, amely kétségtelenül felkelti olvasóink figyelmét. Legyen szó a Réti iszalag-ről, mint emblematikus alakról, történelmi eseményről, társadalmi jelenségről vagy bármely más érdekességről, olyan teljes és részletes látásmódot kívánunk nyújtani, amely lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben megértsük jelentőségét és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben a Réti iszalag-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges jövőbeli előrejelzéseit. Biztosak vagyunk abban, hogy az ebben a cikkben bemutatott információk nagyon hasznosak lesznek mindazok számára, akik érdeklődnek a Réti iszalag-el kapcsolatos ismereteik bővítése iránt.

Réti iszalag
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Alcsalád: Ranunculoideae
Nemzetség-
csoport
:
Anemoneae
Nemzetség: Iszalag (Clematis)
Faj: C. integrifolia
Tudományos név
Clematis integrifolia
L.
Szinonimák
  • Anemone integrifolia (L.) K.Krause
  • Clematis elongata Tratt.
  • Clematis inclinata Scop.
  • Clematis integrifolia var. normalis Kuntze
  • Clematis integrifolia var. subglabra Kuntze
  • Clematis integrifolia var. tomentosa Torr. & A.Gray ex Kuntze
  • Clematis nutans Crantz
  • Clematitis integrifolia (L.) Moench
  • Coriflora integrifolia (L.) W.A.Weber
  • Valvaria integrifolia Ser.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Réti iszalag témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Réti iszalag témájú médiaállományokat és Réti iszalag témájú kategóriát.

A réti iszalag (Clematis integrifolia) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj. Jellegzetes, könnyen felismerhető faj. Rokona, a ritka havasi iszalag szára fásodó, kúszó, levelei hármasan összetettek, így vele nem lehet összetéveszteni.

Élőhelye, előfordulása

Inkább mészkedvelő, ártéri réteken, lápréteken, kaszálóréteken, legelőkön, szikes réteken, hegyi réteken, cserjésekben, száraz tölgyesekben, szikes erdőtisztásokon, erdőszéleken, löszgyepekben találkozhatunk vele. Előfordulása Magyarországon: Cserehát, Bükk-vidék, Mátra,[1][2] Mátraalja, Cserhát, Ipoly-vidéke, Börzsöny, Visegrádi-hegység, Mecsekalja, Szekszárdi-dombvidék, Szigetköz, Kis-Alföld, Dráva-sík, Mezőföld, Sárköz, Mohácsi-sík, Szentendrei-sziget, Pesti-sík, Bodrogköz, Tiszántúl, Duna-Tisza köze.

Leírása

Egyszerű vagy elágazó szárú 20–80 cm magas növény. A szár és a virágkocsány bársonyosan szőrös. Levelei átellenesek (ritkán hármas örvben állók), lándzsásak vagy tojásdadok (5-10x2-6 cm), az alsók ékvállúak, a felsők szíves vállal ülők, rendesen csónakszerűen öblösek, merevek. A levelek a fonák oldalerezetén és az éleken pillás-szőrösek. Bókoló, kéktől a sötétliláig változó színű virágai magánosan vagy 2-3-ával fejlődnek. A lepel 4(-5) 0,5-1,2 cm széles, 2–5 cm hosszú cimpára tövig hasadó. A cimpák gyakran megcsavarodnak, hátukon 3-6 kiálló hosszborda húzódik, a szélső bordákon kívül bársonyos-szőrösek. Május-június elején virágzik. Porzó és termő számos, gyapjas. Termései repítőszőrös aszmagok.

Képek

Jegyzetek

  1. Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  2. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

Források