Réti cankó

A mai cikkben megvizsgáljuk a Réti cankó-et és relevanciáját a modern társadalomban. Az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatásától a szakmai téren gyakorolt ​​hatásáig a Réti cankó az elmúlt években nagy érdeklődésre számot tartó témává vált. Ahogy haladunk előre a cikkben, közelebbről megvizsgáljuk, hogyan fejlődött a Réti cankó az idők során, és milyen hatással van életünk különböző területeire. Ezenkívül megvitatjuk a Réti cankó jövőbeli kilátásait, és azt, hogy hogyan alakíthatja tovább világunkat az elkövetkező években. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Réti cankó lenyűgöző világában!

Réti cankó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Nem: Tringa
Faj: T. glareola
Tudományos név
Tringa glareola
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Réti cankó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Réti cankó témájú médiaállományokat és Réti cankó témájú kategóriát.

A réti cankó (Tringa glareola) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]

Előfordulása

Európa és Ázsia északi területén költ, ősszel délre vonul, eljut Afrikába is. Természetes élőhelyei a szikes tavak, nedves rétek, árasztások, belvízfoltok és halastavak.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres vendég, az egyik leggyakoribb átvonuló cankófaj. Áprilistól májusig és júliustól szeptemberig tartózkodik itt, de átnyaraló példányai is előfordulnak.[5]

Megjelenése

Testhossza 19–21 centiméter, szárnyfesztávolsága 56–67 centiméteres, testtömege 50–80 gramm közötti.[5]

Életmódja

Vizes területeken keresgéli légy- és tegzesálcából, apró rákokból, édesvízi csigákból és vízirovarokból álló táplálékát.

Szaporodása

Dús növényzetű réteken, kisebb zsombékra építi jól elrejtett fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen inkább a tojó 22-23 napig kotlik.[5]

Tojásai

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  2. ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  3. ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  4. ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. ↑ a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. január 1.)

Források

További információk