Rábafüzes
A mai világban a Rábafüzes olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. A terület szakértőitől a hétköznapi emberekig a Rábafüzes nagy érdeklődést váltott ki, és vitákat váltott ki különböző területeken. Jelentősége a Rábafüzes-ben rejlik, mivel ez jelentősen befolyásolta a társadalom különböző aspektusait. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Rábafüzes-et, és elemezzük a hatását különböző kontextusokban. A keletkezésétől a jelenlegi fejlődéséig elmerülünk a Rábafüzes világában, hogy jobban megértsük jelentőségét és hatását a világra, amelyben élünk.
| Rábafüzes | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Szentgotthárd |
| Városhoz csatolás | 1983 |
| Irányítószám | 9955 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 4 km |
| Elhelyezkedése | |
 Rábafüzes
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 58′ 54″, k. h. 16° 17′ 22″46.981667°N 16.289444°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 54″, k. h. 16° 17′ 22″46.981667°N 16.289444°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rábafüzes témájú médiaállományokat. | |
Rábafüzes (németül Raab-Fidisch, szlovénül Fizeš) egykor önálló község, 1983 óta Szentgotthárd városrésze.[1]
Fekvése
Szentgotthárd városközpontjától 4 kilométerre északra fekszik a magyar-osztrák határ mellett. Itt van a 8-as főút vége, ez a nyugati határszakasz egyik legfontosabb határátkelője. A városrészt Szentgotthárd belvárosával a 7459-es út kapcsolja össze.
Története
A falu területe már a római korban lakott volt, ezt bizonyítják a határában 1932-ben talált római sírok. A mai települést 1150-ben Fides, majd Fizes alakban említik először. 1183-ban a Rába vidékét III. Béla király a ciszterci rendnek adományozta, akik Szentgotthárdon építették fel kolostorukat. Rábafüzes is az ő birtokuk lett.
1283-ban Fyzes néven tűnik fel. 1427-ben és 1428-ban szintén Fyzes alakban szerepel, Németújvár várának tartozéka volt.[2] A 16. században a Batthyányak németújvári uradalmához tartozott.
Vályi András szerint „Raba Fűzes. Elegyes német falu Vas Vármegyében, 702földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Gothárdtól fél mértföldnyire. Határbéli földgye termékeny, legelője elég, fája tűzre, és épűletre, réttye jó nemű, ámbár néha az áradások elöntik, szőlő hegye, és gyümöltsös kertyei is vagynak, Stájer Országhoz nem meszsze fekszik, a’ hol keresetre jó módgyok van, malma helyben, első Osztálybéli.”[3]
Fényes Elek szerint „Rába-Füzes, német falu, Vas vmegyében, Szentgothárdhoz fél óra, 474 kath., 246 evang. lak. Gazdag határ. Sok bor, gyümölcs, dohány. F. u. gr. Batthyáni, s a n. ujvári uradalomhoz tartozik.”[4]
Vas vármegye monográfiájában „Rába-Füzes, a gráczi vasútvonal mentén fekvő község, 219 házzal és 1402 németajkú lakossal. Postája helyben van, távírója Szt.-Gotthárd. A körjegyzőség székhelye. Birtokosok a Batthyány -család és a szent-gotthárdi apátság.”[5]
1910-ben 1434, túlnyomóan német lakosa volt. Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. 1946-ban lakosságának 80%-át kitelepítették. 1983 óta Szentgotthárd része.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma 1888-ban épült.
- Határátkelőhely
Jegyzetek
- ↑ Szentgotthárd 1983-ban kapott városi rangot.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
