Az alábbiakban bemutatott cikkünkben elmélyülünk a Puskás Ferenc (fizikus) lenyűgöző világában. Feltárjuk eredetét, időbeli alakulását és jelentőségét napjainkban. Számos oldaláról a társadalomra gyakorolt hatásáig minden szempontot megvizsgálunk, hogy teljes és gazdagító jövőképet nyújthassunk. Függetlenül attól, hogy Puskás Ferenc (fizikus) történelmi személy, társadalmi jelenség vagy aktuális téma, ebben a cikkben megtalálja azokat az információkat, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy megértse jelentőségét és a körülöttünk lévő világra gyakorolt hatását. Készüljön fel tehát arra, hogy elmerüljön ebben az izgalmas témában, és fedezzen fel mindent, amit a Puskás Ferenc (fizikus)-ről tudni érdemes.
Puskás Ferenc | |
Született | 1929. szeptember 21. Kolozsvár |
Elhunyt | 2017. június 4. (87 évesen)[1] Kolozsvár |
Állampolgársága | román |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Puskás Ferenc (Kolozsvár, 1929. szeptember 21. – Kolozsvár, 2017. június 4.) erdélyi magyar fizikus, egyetemi docens, szakíró.
Szülővárosában végezte a Református Kollégiumot (1948), a Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakán szerzett diplomát (1951). Az egyetemen tanársegédként lépett tudományos pályára; a fizikai tudományok doktora (1968), a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docense nyugalomba vonulásáig (1995).
Első írása a Matematikai és Fizikai Lapokban jelent meg (1959). A Korunk közölte dolgozatait a modern kozmológiáról (1962/9) s a negyedik halmazállapotról (1983/2); A Hétben a szilárd hidrogénről (1984/11), a Korunk Évkönyvben (1989) az elektromágneses sugárözönről értekezett. Munkatársa a Kriterionnál megjelent Fizikai kislexikon (1976) című kézikönyvnek és a Dielectrici și feroelectrici (Craiova 1982) című monográfiának. Fordításában jelent meg magyarul több középiskolai fizikatankönyv. Egyetemi jegyzetének címe Supraconductibilitate (1975).
Mint az 1990-ben alakult Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) alapító tagja, Zsakó Jánossal együtt indította meg 1991-ben a FIRKA című középiskolás szakfolyóiratot fizika-informatika-kémia tárgykörrel. A lap társfőszerkesztője Zsakó Jánossal, majd 2001 szeptemberétől 2014 szeptemberéig főszerkesztője.[2] A Műszaki Szemle (1998-) szerkesztőbizottságának tagja. Az újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Természettudományi és Matematikai szakosztályának Közleményeiben (1992/1) tanulmánya jelent meg A modell-fogalom ismeretelméleti jelentősége a fizikában címmel. Egy újabb Kriterion-kézikönyv, az Elektrotechnikai kislexikon. I-II. (1994) főszerkesztője.