Postojna

Ebben a cikkben a Postojna lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma világszerte emberek millióinak figyelmét ragadta meg. A Postojna eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig mélyreható tanulmányok és elemzések tárgya volt. A történelem során a Postojna döntő szerepet játszott különböző területeken, a kultúrától a politikáig, a tudományig és a technológiáig. Ebben a cikkben megpróbálunk megvilágítani a Postojna körüli rejtélyeket és bonyolultságokat, átfogó áttekintést nyújtva olvasóink számára, hogy jobban megértsék annak fontosságát és a modern világra gyakorolt ​​hatását.

Postojna
Postojna címere
Postojna címere
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPrimorsko-notranjska
KözségPostojna
Rangváros
Irányítószám6230
Körzethívószám+386 05
Rendszám területkódPO
Népesség
Teljes népesség9605 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 554
  • 556,4
m
Terület
  • 269,9
  • 33,3
km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 46′ 28″, k. h. 14° 12′ 55″45.774350°N 14.215280°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 28″, k. h. 14° 12′ 55″45.774350°N 14.215280°E
Postojna község elhelyezkedése
Postojna község elhelyezkedése
Postojna weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Postojna témájú médiaállományokat.

Postojna (IPA: , olaszul: Postumia IPA: , németül: Adelsberg IPA: ) városka és Postojna község központja Szlovéniában, 40 km-re az olasz határtól. Lakosainak száma 14 581 (2002). Világhírű látványossága a cseppkövekben gazdag Postojna-barlang, valamint a közelben lévő predjamai vár.

Fekvése

A város a szlovén karsztvidék szívében, Ljubljanától 40 km-re délnyugatra található, félúton a tenger felé.

Története

A középkorban a Habsburgok alatt Krajna része volt 1918-ig. Az első világháborút követően Olaszország szerezte meg, 1918 és 1945 között Olaszországhoz tartozott. A második világháború után a titói szocialista Jugoszlávia lett az új gazda. 1991-től a függetlenné vált Szlovénia része. 1994. október 3-án az addig nagyobb Postojna községből (járásból) kivált Pivka község (járás).

Látnivalók

Postojna jólétének forrása a Postojna-barlang (Postojnska jama). Első leírása a 17. századból való. Az 1800-as években elkezdődik feltárása és turisztikai hasznosítása. Két akkori újdonság, a vasút és a villanyáram igen jó hatással volt a turizmusra. A turisták kisvasúttal juthatnak be a barlangba, ahol gyalogtúrát tesznek, majd újból vonatra szállva jönnek a felszínre. Az 1980-as évek óta a látogatók száma meghaladja az évi egymilliót.

A cseppkőbarlang szokásos látnivalóin túl itt látható még a barlangi vakgőte (Proteus anguinus), melyet népiesen emberhalnak is neveznek, mivel bőrszínük közel azonos.

A településhez tartozik a központtól mintegy 11 km-re fekvő predjamai vár, amely a világ legnagyobb barlangvára. A 123 méteres függőleges sziklafalba épített erődítmény szinte bevehetetlen volt, mivel a mögötte nyíló barlangrendszeren át folyamatos utánpótlással láthatták el.

Képek

  • A Tito tér, Postojna főtere
    A Tito tér, Postojna főtere
  • A Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Karsztkutató Intézetének épülete
    A Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Karsztkutató Intézetének épülete
  • Szent István-templom
    Szent István-templom
  • Hotel Jama (jama = barlang)
    Hotel Jama (jama = barlang)
  • Cseppkő Postojna barlangrendszerében
    Cseppkő Postojna barlangrendszerében
  • A Predjama (am. barlang előtti) várkastély Postojna közelében
    A Predjama (am. barlang előtti) várkastély Postojna közelében

Jegyzetek

  1. ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)

További információk