Napjainkban a Pollino olyan téma, amely különböző területeken egyre nagyobb aktualitást kap. Legyen szó a technológia, a tudomány, a társadalom vagy a kultúra világáról, a Pollino felkeltette a szakértők és általában a közvélemény figyelmét. A Pollino iránti érdeklődés folyamatosan fejlődő vitához, valamint a következményeinek és következményeinek mélyreható elemzéséhez vezetett. Ebben a cikkben a Pollino-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak mai hatását vizsgáljuk meg. Továbbá megvizsgáljuk a Pollino körül kialakult trendeket, és javaslatot teszünk annak jövőjére vonatkozóan.
Pollino | |
Hely | ![]() |
Hegység | Lukániai-Appenninek |
Relatív magasság | 1715 m |
Legmagasabb pont | Serra Dolcedorme (2248 m) |
Típus | mészkőhegység |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pollino témájú médiaállományokat. |
A Pollino (olaszul: Massiccio del Pollino) hegység, masszívum Dél-Olaszországban, Basilicata és Calabria régiók határvidékén. 1993 óta a Pollino Nemzeti Park része és egyben névadója. A hegységet mészkövek építik fel, emiatt az erózió látványos felszínformákat alakított ki területén. Hasonlóképpen keletkeztek Romito barlangjai, melyek falait a paleolitikumból származó rajzok díszítik. A vidéket átszelő Raganello folyó kanyonvölgyet vágott magának. Legmagasabb csúcsai a Pollino (2248 m) és a Serra Dolcedorme (2267), mely a Szübariszi-síkságra néz. Gazdag állat- és növényvilága van. Területén él az Európa-szerte védett bosnyák-fenyő.