Plohn József

Napjainkban a Plohn József olyan téma, amely különös aktualitást kapott a társadalomban. Évek óta nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, a politikától a technológiáig, beleértve a kultúrát és a tudományt is. A Plohn József nagy hatással volt az emberek életére, hiedelmeire és tetteikre. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Plohn József-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak jelenlegi helyzetünkre gyakorolt ​​hatását. A Plohn József eredetétől a lehetséges jövőbeli következményekig olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és érdemes mélyrehatóan elemezni.

Plohn József
SzületettPlohn Ábrahám József
1869. július 7.[1]
Makó[1]
Elhunyt

Németország
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafotográfus
A Wikimédia Commons tartalmaz Plohn József témájú médiaállományokat.

Plohn József (Makó, 1869. július 7.[3] – Németország, 1944. június) fotográfus, néprajzi gyűjtő.

Életpályája

Plohn Illés (1834–1911) fényképész és Kugler Amália fia.[4] Gyermekkorában Hódmezővásárhelyen élt; édesapja mellett sajátította el a fényképezés mesterségét. 1879–1883 között a református gimnázium diákja volt. 1884-ben Koller Károly rajztanár, festő és udvari fényképésznél tanult. 1890–1891 között katonai szolgálatot teljesített. 1894-ben tért haza tanulmányútjáról. 1911-ben átvette édesapja műtermének vezetését. 1918 után tönkrement, öregségére igazolványképek készítésével tartotta fenn magát. 1922-ben fényképeiből összeállított egy hatrészes album-sorozatot. Életének a faji üldözés vetett véget. 1944-ben egyhavi börtönre ítélték, mivel nem viselte a sárga csillagot. A büntetés letöltése előtt hódmezővásárhelyi sorstársaival együtt elhurcolták; útközben egy marhavagonban vesztette életét. Halálának sem pontos idejét, sem helyét nem ismerjük.

Tornyai János, Endre Béla és Kiss Lajos barátja volt. Megközelítőleg 3000 néprajzi felvételt készített. Élettársa és egyben örököse 1952-ben 1635 db felvételt adott át a Tornyai János Múzeum számára.

Magánélete

1892-ben házasságot kötött Hirn Fannival (?–1937). Második felesége Nagy Mária volt, akit 1938. november 17-én Hódmezővásárhelyen vett nőül.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ a b https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DR67-62V?i=112&cat=257234
  2. ↑ Identifiants et Référentiels (francia nyelven). IdRef . Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. (Hozzáférés: 2025. április 12.)
  3. ↑ Születési bejegyzése a makói izraelita hitközség születési akv. 51/1869. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
  4. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a makói izraelita hitközség házassági akv. 27/1869. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
  5. ↑ Házasságkötési bejegyzése a hódmezővásárhelyi polgári házassági akv. 351/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 14.)

Források

  • Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerkesztette: Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábor; az életrajzokat írták: Béres Dezső. Szeged, Bába és Társai Kft. 2002. ISBN 963-9347-79-5

Képgaléria

  • Czeglédi József hódmezővásárhelyi nagygazda, 1900 körül
    Czeglédi József hódmezővásárhelyi nagygazda, 1900 körül
  • Czutor Béla, a híres cigányprímás, 1903
    Czutor Béla, a híres cigányprímás, 1903
  • Török Péter hódmezővásárhelyi nagygazda, 1904
    Török Péter hódmezővásárhelyi nagygazda, 1904
  • Kiss Lajos (jobbra), a későbbi néprajztudós és családja, 1900 körül
    Kiss Lajos (jobbra), a későbbi néprajztudós és családja, 1900 körül
  • Kiss Lajos (áll) néprajztudós és Székely János könyvtáros, az 1910-es évek közepén
    Kiss Lajos (áll) néprajztudós és Székely János könyvtáros, az 1910-es évek közepén
  • A Károlyi-ház udvara Hódmezővásárhelyen
    A Károlyi-ház udvara Hódmezővásárhelyen

További információk