Pierre Auguste Cot

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pierre Auguste Cot jelenségét és a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását. Megjelenése óta a Pierre Auguste Cot vitákat, ellentmondásos véleményeket váltott ki, és mély érdeklődést váltott ki különböző területeken. Az évek során a Pierre Auguste Cot fejlődött és új dimenziókat öltött, nemcsak a minket körülvevő világgal való interakciót befolyásolva, hanem a valóságról alkotott képünket is. Részletes elemzéssel foglalkozunk a Pierre Auguste Cot különböző aspektusaival, és megvizsgáljuk relevanciáját a jelenlegi kontextusban.

Pierre Auguste Cot
Pierre Auguste Cot
Pierre Auguste Cot
Született1837. február 17.
Bédarieux
Meghalt1883. július 2. (46 évesen)
Párizs
SírhelyPère-Lachaise temető
Nemzetiségefrancia
Mestere(i)Léon Cogniet
Alexandre Cabanel
William-Adolphe Bouguereau
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Auguste Cot témájú médiaállományokat.
Tavasz
A vihar

Pierre Auguste Cot (Bédarieux, 1837. február 17. – Párizs, 1883. július 2.) az akadémizmus stílusában alkotó francia festő.

Pályafutása

Festői tanulmányait a Toulouse-i képzőművészeti főiskolán kezdte, majd Párizsba ment, ahol Léon Cogniet, Alexandre Cabanel és William-Adolphe Bouguereau voltak tanárai. 1863-ban mutatkozott be a Salon kiállításán. Ezzel kezdődött két évtizedes sikeres pályafutása. Főleg allegórikus és történelmi képeket, valamint portrékat festett.

A 70-es évektől gyorsan növekedett népszerűsége. 1874-ben megkapta a Becsületrend lovagi fokozatát.

Az itt látható Tavasz című festménye az 1873-as Salonon aratott nagy diadalt, és azóta is a leghíresebb műve. Sikeréhez bizonyára hozzájárult kissé erotikus tartalma, ami a viktoriánus korban ritkaság volt. Cot több példányban is megfestette, de rajta kívül is számosan reprodukálták különböző formákban, még legyezőn, porcelánon, tapétán is. A képnek ezt az eredeti változatát rögtön 1873-ban vásárolta meg John Wolfe amerikai gyűjtő, és most a New York-i Metropolitanben látható.

Cot 1880-ban festette meg a Tavasz nyomán a Vihar című képét, ami érezhetően szinte „folytatása” az előzőnek, és valóban, hasonló szép sikert aratott vele. Ezt képet mecénása, John Wolfe unokatestvére, Catherine Lorillard Wolfe rendelte meg tőle. Amikor bemutatta a képet az az évi Szalonon, a kritikusok a kor szokásainak megfelelően mitológiai, irodalmi témát kerestek abban. Egyesek szerint Velius Longus i. sz. 200 körüli Daphnis és Chloé történetének részletét jeleníti meg, mások Bernardin de Saint-Pierre (1737-1814) Paul et Virginie című romantikus történetének hőseit vélték felfedezni benne.

Catherine Lorillard Wolfe ezt a képet is a Metropolitan Múzeumra hagyományozta.

Fő művei

  • Dionysia (1870) 108 × 78 ㎝, Chi-Mei Museum, Tajvan
  • Ophélie (1870)
  • La Bohémienne (1871)
  • Le Printemps (1873)
  • La Tempête (1880)
  • La Liseuse (1880)
  • Portrait de Madame Mas (1882)
  • Mireille (1882) (Fabre Múzeum, Montpellier)

További információk