Ebben a cikkben a Philipp Jakob Cretzschmar témáját átfogó és elemző szemszögből tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy teljes és részletes képet adjunk erről a kérdésről. A szövegben a Philipp Jakob Cretzschmar-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől és történetétől a mai relevanciáig. Hasonlóképpen különböző véleményeket és elméleteket fogunk megvizsgálni a témában, hogy széles és gazdagító perspektívát adjunk az olvasónak a Philipp Jakob Cretzschmar-ről. Ezen kívül konkrét példákat és esettanulmányokat mutatunk be, amelyek segítenek szemléltetni és szemléltetni a Philipp Jakob Cretzschmar hatását különböző területeken. Kétségtelen, hogy a Philipp Jakob Cretzschmar nagyon érdekes és összetett téma, ezért elengedhetetlen, hogy a megérdemelt mélységgel és szigorúsággal foglalkozzunk vele.
Philipp Jakob Cretzschmar | |
![]() | |
Született | 1786. június 11. Sulzbach (Taunus) |
Elhunyt | 1845. május 4. (58 évesen) Frankfurt am Main |
Állampolgársága | Nassaui Hercegség |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Sírhelye | Frankfurt am Main város temetője |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Philipp Jakob Cretzschmar témájú médiaállományokat. | |
Philipp Jakob Cretzschmar (Sulzbach (Taunus), 1786. június 11. – Frankfurt am Main, 1845. május 4.) – német orvos, ornitológus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Cretzschmar”.
Cretzschmar Sulzbach községben született, és a würzburgi egyetemen tanult orvoslástant. Később anatómiát és zoológiát tanított a Senckenberg Orvosi Intézetben, Frankfurtban.
Cretzschmar volt az egyik alapítója és második igazgatója az 1817-ben alapított Senckenberg Természettudományi Társulatnak. Ott találjuk az alapító tagok sorában a neves természetkutatót, Eduard Rüppellt is, s a későbbiekben Cretzschmar és Rüpell közös erőfeszítések árán publikálták Rüppell afrikai kutatóútjainak eredményeit. A kiadvány, amely "Atlas of Rüppell's Travels in Northern Africa" címen jelent meg (1826–30), tartalmazott egy ornitológiai fejezetet is, melyet Cretzschmar jegyzett, leírva benne mintegy 30 új madárfajt, köztük olyanokat, mint a Meyer aranyosvállú papagája (Poicephalus meyeri), a núbiai túzok (Neotis nuba), az óriásgém (vagy góliátgém, Ardea goliath), a szuharbújófélék közé tartozó csíkos prínia (vagy sivatagi prínia, Scotocerca inquieta) és a rozsdás sármány (Emberiza caesia).