Petrovics Szvetiszláv

Ebben a cikkben mélyebbre fogunk ásni a Petrovics Szvetiszláv témáját, feltárva annak számos oldalát, és olyan holisztikus nézetet nyújtunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse annak fontosságát és relevanciáját a különböző kontextusokban. A modern társadalomra gyakorolt ​​hatásától a személyes szintre gyakorolt ​​hatásig a Petrovics Szvetiszláv továbbra is olyan téma, amely továbbra is felkelti az érdeklődést és vitákat vált ki. Mélyreható elemzésen és példák széles skáláján keresztül megvizsgáljuk a Petrovics Szvetiszláv különböző dimenzióit, foglalkozunk globális vonatkozásaival, és kiemeljük jelenlegi környezetünk alakításában betöltött szerepét. Akár szakértő a területen, akár egyszerűen csak kíváncsi, hogy többet megtudjon, ez a cikk azt ígéri, hogy gazdag és éleslátó perspektívát kínál a Petrovics Szvetiszláv-ről.

Petrovics Szvetiszláv
SzületettPetrovich Iván
1894. január 1.[1][2][3]
Újvidék[4]
Elhunyt1962. október 18. (68 évesen)[5]
München[6]
Állampolgársága
Foglalkozásafilmszínész
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrovics Szvetiszláv témájú médiaállományokat.

Petrovics Szvetiszláv, családi nevén: Petrovich Iván (Újvidék, 1894. január 1. – München, 1962. október 18.) filmszínész.

Életútja

Petrovich Mladen és Kaszapinovics Krisztina fia. A budapesti Műegyetemen tanult építészmérnöknek, majd harcolt az első világháborúban. A Műegyetemi Athletikai és Football Club (MAFC) atlétájaként elért sportsikereinek köszönhetően indult be filmes pályafutása. 1920–25-ben Bécsben, később Budapesten, 1927-től Berlinben, Münchenben, Párizsban, 1930–31-ben az USA-ban, 1931–41-ben Németországban, majd 1941–44-ben Budapesten forgatott. Emellett fellépett a Vidám Színpadon is.

1945-ben kivándorolt, Münchenbe költözött, ahol a Szabad Európa Rádió munkatársaként is dolgozott. 1929 előtt számos osztrák, magyar, német, francia és amerikai némafilmben is feltűnt. 1931 és 1941 között német filmekben szerepelt. 1945 után német és osztrák produkciók mellékszerepeit alakította.

1921. június 1-én feleségül vette Hübner Lívia Anna idegenvezetőt,[7] akitől 1928-ban elvált.[8] Az 1930-as években Friedl Schuster színésznőt vette el.

Válogatott filmszerepei

  • Hegyek alján (1920) – Pedro pásztorfiú
  • A tizennegyedik I-II. (1920) – Jim Jeffries / Riche Richson
  • Lengyelvér I-II. (1920) – Proczna Janek / bujdosó
  • Szentmihály (1920) – Rodenberg Mihály
  • Galathea / Vita Nova (1921) – Landrin orvos
  • Farsangi mámor (1921) – Sir Richard Dennis ifjú arisztokrata
  • Veszélyben a pokol (1921) – Harry
  • Az őrszem (1924) – rendőr
  • A vén gazember (1924)
  • Denevér (német–francia, 1931)
  • Hawaii rózsája (német, 1933)
  • Magdolna (1941) – Detky Pál, író
  • Európa nem válaszol (1941) – Vincent Gordon
  • Életre ítéltek! (1941) – Csaba András, ügyvéd
  • Ópiumkeringő (1942) – Krisztián Gábor zongoraművész
  • Kalotaszegi madonna (1943) – Karsady Géza
  • Machita (1943-44) – Szávody György gyárigazgató
  • Második Magyar Kívánsághangverseny (1944, befejezetlen)
  • Felvonó a vérpadra (Ascenseur pour l’échafaud) (1958) – Horst Bencker

Jegyzetek

  1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. március 14.)
  2. ↑ BMLO (német nyelven). (Hozzáférés: 2018. február 1.)
  3. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2018. február 1.)
  4. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 20.)
  5. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  6. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  7. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest IV. ker. (Belváros) állami házassági akv. 171/1921. folyószáma alatt.
  8. ↑ Budapesti kir. törvényszék 36P.37665/1928.-2. sz. jogerős végítélet.

Források