Pethe Ferenc

A mai cikkben a Pethe Ferenc-ről fogunk beszélni. A Pethe Ferenc téma az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban. Sokak számára támponttá vált, akár mai relevanciája, akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége miatt. A Pethe Ferenc megjelenése óta mindenféle véleményt generált, és számos tanulmány és kutatás tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pethe Ferenc különböző aspektusait, elemezzük következményeit, és megvitatjuk a mai társadalomban betöltött relevanciáját. Kétségtelen, hogy a Pethe Ferenc egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és amelyből sokat lehet tanulni.

Pethe Ferenc
Pethe Ferenc
Pethe Ferenc
Született1763. március 30.
Bűdszentmihály
Elhunyt1832. február 22. (69 évesen)
Szilágysomlyó
Foglalkozásaújságíró, szerkesztő, mezőgazdasági szakíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Pethe Ferenc témájú médiaállományokat.
Szobra a Városligetben (Vastagh László alkotása)

Pethe Ferenc (Bűdszentmihály, 1763. március 30. – Szilágysomlyó, 1832. február 22.)[1] újságíró, gazdasági szakíró, az első magyar gazdasági szaklap szerkesztője.

Élete, munkássága

1763. március 30-án született Büdszentmihályon, szülei elszegényedett földművesek.

18 éves korában kezdett a Debreceni Református Kollégiumban tanulni. Az iskola elvégzése után a kollégium támogatásával 1788-ban Utrechtbe utazott tanulmányútra, majd a következő 8 évben beutazta egész Nyugat-Európát, ahol a nyomdászságot is kitanulta. Járt többek között Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Svájcban és Poroszországban, de a legtöbb időt Hollandiában töltötte, ahol meg is házasodott. Utrechtben három éven keresztül javította, majd 1795-ben saját költségén kiadta a Károli Bibliát.[2]

1796-tól Bécsben az 1794-től kiadott első magyar nyelvű gazdasági lap, a Vizsgálódó Magyar Gazda szerkesztője, kiadója, de 1797-re csődbe ment a lap.

1797-től 1801-ig a keszthelyi Georgikon egyik szervezője, tanára, majd vezetője.

1801 és 1814 között az Esterházy család szolgálatában állt, illetve különböző területeken földet bérelt és gazdálkodott. Az Esterházyak támogatták szakírói tevékenységét is. Ebben az időszakban jelent meg a Pallérozott mezei gazdaság 3 kötete és a Mathesis 2 kötete.

1814-től Bécsben, 1816-tól Pesten jelentette meg lapját, a Nemzeti Gazdát, de 1818-ban ennek a lapnak a kiadását sem tudta tovább finanszírozni. A lap célja elsősorban a mezei gazdálkodás, ezen belül a belterjesség, a takarmánytermesztés, főként a kukoricatermesztés, a talajművelés és a növényápolás korszerű eredményeinek az elterjesztése volt. A gazdasági válság következtében azonban javaslatai nem találtak kedvező fogadtatásra.

1818-tól újra földet bérelt, gazdálkodott és üzleti vállalkozásokból élt. Többek között a budai Vár alatt is vásárolt területet és ott szőlőt telepített.

1827-ben Kolozsváron megindította az első erdélyi politikai lapot, a Hazai Híradót, amit 1828-tól Erdélyi Híradó címmel jelentetett meg. A tudományos élet fellendítéséért harcolt, társadalmi, gazdasági reformokat sürgetett. 1831 őszén az újságot eladta, ő maga pedig Szilágysomlyóra költözött. Néhány hónappal később, életének 70. évében, 1832. február 22-én itt is halt meg.

Természethistóriájáért elsőnek részesült Marczibányi-díjban.

Művei

  • Ungarische Grammatik. Nach den Grundsatzen Johann Farkas ganz umgearbeitet. Wien, 1798
  • Pallérozott mezei gazdaság. I. darab. Sopron, 1805., II. darab. Pozsony, 1908., III. darab. Pécs. 1814
  • Mathesis. Bécs, 1812. I-II. köt.
  • Pestis ragadvány ellen oltalom. Németből magyarra fordította P. F. Bécs, 1814
  • Természethistória és mesterségtudomány. Bécs, 1815
    • Természethistória és mesterségtudomány. Első rész, I. kötet. Az állatokról / a' tanítók' és tanulók' szükségekre 's az ebben gyönyörködők' hasznokra kész. Kisszántói Pethe Ferentz; hasonmás kiad.; Kossuth, Bp., 2008 (Értékőrző könyvtár)
  • A földmívelési kímia gyökere egymásból fojó leczkékben. Ánglusból fordította, s jegyzéssel bővítette. Bécs, 1815
  • Időpróféta vagy időváltozást jövendölő pókok. Pest, 1816
  • Baromorvos könyv. Kolozsvár, 1827
  • Budai szőllőm ültetése módja. Kolozsvár, 1827
  • Európai mértékár. Kolozsvár, 1829–1830
  • Pallérozott mezei gazdaság című művének első oldala, 1805
    Pallérozott mezei gazdaság című művének első oldala, 1805
  • Mathesis című könyve 1812-ből
    Mathesis című könyve 1812-ből
  • Természethistória, 1815
    Természethistória, 1815

Emlékezete

Háromméteres síremléke Szilágysomlyón

Pethe Ferenc mellszobra megtalálható az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium árkádja alatt (Budapest), valamint a Városligetben, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum délkeleti oldalában lévő sétányon. Gödöllőn egy domborművet helyeztek el az emlékére (Madarassy Walter alkotása).

Jegyzetek

  1. ↑ A Vasárnapi Újság cikkében 1762 szerepel születési évként.
  2. ↑ Szent Biblia .. 1794. Hozzáférés: 2023. május 25.  

Források

További információk

  • Rodiczky Jenő: Gazdaíróink Bessenyeije. FÉ. 1874.19-21 sz.
  • Révész Zoltán: A XIX. század első fele magyar mezőgazdasági szakirodalmának üzemtani vonatkozásai és tanulságai. Bp., 1933
  • A magyar hírlapirodalom első százada. (Összeáll. Dezsényi Béla.) Bp., 1941
  • Dezsényi Béla: Legrégibb gazdaságpolitikai folyóiratunk. Kárpátmedence, 1941
  • Dezsényi Béla: Pethe Ferenc "Gazdaságot Tzélzó Újság"-jának néhány problémája. MKsz. 1943
  • Süle Sándor: Kisszántói Pethe Ferenc (1763–1832); Akadémiai, Bp., 1964
  • Kisszántói Pethe Ferenc élete és munkássága, 1763–1832. A Tiszavasváriban, 1982. február 20-án megtartott emlékülés anyaga; szerk. Hársfalvi Péter; Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza, 1983