Pentelei Molnár János

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pentelei Molnár János hatását a mai társadalom különböző aspektusaira. A technológiára gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrában betöltött szerepéig a Pentelei Molnár János jelentős nyomot hagyott a modern világban. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Pentelei Molnár János hogyan alakította hiedelmeinket, értékeinket és viselkedésünket, és folyamatos jelenléte hogyan befolyásolja mai életünket. Ez a cikk arra törekszik, hogy mélyebben megértse a Pentelei Molnár János-et és relevanciáját a mai világban, valamint áttekintse jövőjét és fejlődését.

Pentelei Molnár János
Született1878. május 8.
Dunapentele
Elhunyt1924. november 10. (46 évesen)
Gyula
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársaalsó- és felsőeőri Kunos Adalberta (1876-1948)
GyermekeiMolnár Gyula
Foglalkozásafestőművész
SírhelyeFiumei úti sírkert (45-1-101)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pentelei Molnár János témájú médiaállományokat.

Pentelei Molnár János (Dunapentele,[1] 1878. május 8. – Gyula, 1924. november 10.) magyar festő.

Élete és munkássága

A nemesi származású pentelei Molnár család sarja. Édesapja pentelei Molnár István, édesanyja Fazekas Julianna volt. Pályafutását mint hivatalnok kezdte. Münchenben Hollósy Simonnál, majd Párizsban és Budapesten tanult festeni. Bibliai tárgyú kompozíciókat festett a Benczúr-iskola stílusában, Pieta, Keresztlevétel stb., majd a tájképek és életképek festése mellett főleg a naturalisztikus csendéletfestést művelte, amellyel nagy sikereket aratott.

1907-ben a Könyves Kálmán Szalonban, 1920-ban az Ernst Múzeumban rendezett kollektív kiállításokon vett részt. Munkásságát több hazai és külföldi kitüntetéssel jutalmazták, 1907-ben a téli tárlat Nemes-ösztöndíjának nyertese lett. A Benczúr Társaság elnöke volt. Művei megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Galériában. 1962-ben szülővárosában volt kiállítása, szülővárosában a volt Dunapentelén, mai nevén Dunaújvárosban azóta is, többször is.

Felesége, az orosházi születésű alsó- és felsőeőri Kunos Adalberta (1876-1948) úrnő volt.[2]

1924. május 10.-én hunyt el Gyulán.[3]

Ismertebb festményei

  • Vadászcsendélet (1904)
  • Ősszel (1906)
  • Pieta (1906)
  • Kaszálón (1907)
  • Alkonyati csend (1907)
  • Bárányfertály (1907-08)
  • Kertben (1908)
  • Finis (1908)
  • Keresztlevétel (1909)
  • Harminc ezüst pénz (1909-10)
  • Ego eimi (1910-11)
  • Krizamténos csendélet (1910-es évek)
  • Üveges csendélet (1912)
  • Hóolvadás (év nélkül?)
  • Piac a Garay téren (év nélkül?)
  • Orosházi út (év nélkül?)

Galéria

Társasági tagság

Benczúr Társaság

Források

Jegyzetek

  1. ↑ A település mai neve: Dunaújváros
  2. ↑ familysearch.org pentelei Molnár Jánosné alsó- és felsőeőri Kunos Adalberta gyászjelentése
  3. ↑ familysearch.org Pentelei Molnár János halálának a bejegyzése

Külső hivatkozások