Pazardzsik

Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye
Pazardzsik
Pazardzsik címere
Pazardzsik címere
Közigazgatás
Ország Bulgária
Rangváros
Alapítás éve1485
Irányítószám4400
Körzethívószám034
TestvértelepüléseiLista
Népesség
Teljes népesség
  • 73 956 fő (2024. márc. 15.)
  • 82 319 fő (2024. márc. 15.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság205 m
Terület37,382 km²
IdőzónaEET, EEST
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 11′ 37″, k. h. 24° 19′ 58″42.193477, 24.33275542.193477°N 24.332755°EKoordináták: é. sz. 42° 11′ 37″, k. h. 24° 19′ 58″42.193477, 24.33275542.193477°N 24.332755°E
Pazardzsik weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pazardzsik témájú médiaállományokat.

Pazardzsik, Pazardzhik (bolgár nyelven: Пазарджик ) a Marica folyó partján fekvő város Bulgária déli részén. Pazardzsik tartomány és Pazardzsik község központja. A Felső-Trák síkságon és a Pazardzsik-Plovdiv mezőn, az Alföld egyik alrégiójában található. Lakossága 55 220 fő, mely a 19. század végétől a 20. század végéig növekedő tendenciát mutat, mára meghaladta a 80 000 főt. Az 1990-es években és a 2000-es évek elején Bulgária gyenge gazdasági teljesítménye miatt megindult a bolgárok kivándorlása, mely Pazardzsik városát is érintette.

Fekvése

Plovdivtól nyugatra, mintegy 37 kilométerre, Szófiától 112 kilométerre délkeletre, Burgasztól 288 kilométerre fekvő település.

Földrajza

A város a Felső-Trák Síkság délnyugati részén, valamint a Pazardzsik-Plovdivi Mezőföldön, a síkság egyik alrégiójában fekszik.

A város domborzata sík, átlagos tengerszint feletti magasság 205 méter.

A közelben található a Besaparski-gerinc, ahol mészkőlelőhelyeket fedeztek fel. A közeli Mokrishte falu közelében számos, a trákok idejéből származó, mesterségesen létrehozott domb található.

A legközelebbi hegyek a Nyugati Rodópok - körülbelül 15 kilométerre délre, a Keleti Rila - körülbelül 30 kilométerre délnyugatra, a Sashtinskata Sredna Gora pedig a várostól körülbelül 40 kilométerre északra található.

A kedvező éghajlat és a termékeny talajok miatt a régiót hagyományosan mezőgazdaságra használják, és a zöldség- és gyümölcstermesztés elismert régiójának tekintik. A gabonafélék mellett paradicsomot, paprikát, burgonyát, görögdinnyét, dohányt és bort, de őszibarackot, cseresznyét és gyapotot is termesztenek. A 15. századtól az 1980-as évekig a Felső-Trák síkság nedves alföldjén Pazardzsik volt a bolgár rizstermesztés központja.

Pazardzsik látképe

Története

A város története a Kr. e. 7. évezredig vezethető vissza, a korai civilizációk Kisázsia (Anatólia) felől érkeztek. Ők agrárpasztralisták voltak, és a Marica folyó, Pazardzsik és Szinitovo közelében telepedtek le.

Pazardzsik alapításáról számos kutatási elmélet született, melynek egyike szerint a várost 1395-ben a szaruháni nomádok alapították, míg egy másik szerint három évvel később, 1398-ban az Actavból Ruméliába vándorló tatárok alapították, míg a harmadik az 1418-as alapításról szól, amikor Minnet bej és tatárok Isquilipből érkeztek, a negyedik elképzelés szerint pedig a várost a betelepített krími tatárok alapították.

Az orosz-török háború (1806-1812) idején a várost Nyikolaj Kamenszkij gróf csapatai ostromolták meg. A 19. század közepén fontos kézműves és kereskedelmi központ volt. Ebben az időszakban számos intézmény jött létre. Ekkor alapították meg a Szűz Mária mennybemenetele templomot is. Vaszil Levszkij 1872-ben Pazardzsikban hozta létre a forradalmi bizottságot, mint második központot, melynek vezetését 4 évvel később Georgi Benkovski vette át. Az orosz-török háború (1877-1878) idején Iosif Vladimirovich Gurko űzte ki az oszmánokat a városból, és ugyanebben az időszakban Ovanes Sovadzhian akadályozta meg a város megsemmisülését.

A Vörös Hadsereg csapatai 1944. szeptember 23-án vonultak be először Pazardzsikba. 1944. szeptember 9. után a város ipari központtá nőtte ki magát, majd 1947-ben az államosítás során megkezdte az ipari vállalatok konszolidációját.

Pazardzsik gazdasága mára lassú növekedésnek indult. A város gazdasága ma főként a mezőgazdaságra, állattenyésztésre épül, gazdaságai főként a Felső-Trák síkság termékeny földjein találhatók.

A régi posta épülete Pazardzsik, utcarészlet Szabadság park

Nevezetességek

Jegyzetek

  1. ↑ a b https://www.grao.bg/tna/t41nm-15-03-2024_2.txt

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pazardzhik című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források