Paul Ranson
Ebben a cikkben a Paul Ranson-et különböző szögekből és nézőpontokból vizsgáljuk meg. A Paul Ranson a történelem során vita és elmélkedés tárgyát képező téma, amely ellentmondó véleményeket generált, és felkeltette a szakértők és a rajongók érdeklődését. Ebben az értelemben elmélyülünk a Paul Ranson különböző dimenzióiban, elemezve többek között a társadalomra gyakorolt hatását, az akadémiai téren való relevanciáját, a populáris kultúrára gyakorolt hatását. Ezzel a feltárással arra törekszünk, hogy átfogó víziót kínáljunk a Paul Ranson-ről, elmélyülve annak jelentésében, következményeiben és a jelenkori valóságban elfoglalt helyében.
| Paul Ranson | |
 | |
| Ranson Nabis-kosztümben Paul Sérusier portréfestménye | |
| Született | 1864. március 29. Limoges |
| Meghalt | 1909. február 20. (44 évesen) Párizs |
| Nemzetisége | francia  |
| Stílusa | szimbolista divizionista |
| Iskolái | Julian Akadémia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Ranson témájú médiaállományokat. | |
Paul-Élie Ranson (Limoges, 1864. március 29. – Párizs, 1909. február 20.) francia designer és szimbolista festő, a párizsi Ranson Akadémia alapítója.
Életútja
Atyja egy sikeres helyi politikus volt Limoges-ban, anyja nem sokkal születése után meghalt, Ranson neveltetése anyai nagyszüleire hárult. A nagyszülőktől jó nevelést kapott, folyamatosan iskoláztatták, végül az École des Arts Décoratifs Limoges-ban tanult művészettörténetet, itteni tanárai felismerték művészi tehetségét, s azt tanácsolták a családnak, hogy a fiút taníttassák tovább Párizsban. Így 1888-ban Párizsba ment tanulni a Julian Akadémiára, ahol Tony Robert-Fleury volt a mestere.
Nagyon hamar összeismerkedett jeles fiatal képzőművészekkel, köztük Pierre Bonnard, Maurice Denis, Ker-Xavier Roussel, Aristide Maillol, Félix Vallotton és Édouard Vuillard. Közeli barátja lett Paul Sérusier, aki megalapította a Nabis csoportot. Ranson is a Nabis csoporthoz csatlakozott, a tagok szombatonként Ranson műtermében találkoztak a Boulevard Montparnasse-on. Előbb a Paul Gauguin körül kialakult Pont-aveni iskola, majd a saját maguk által kialakított művészelmélet és festéstechnika nyomán működtek szimbolista és divizionista stílusban.
Ranson elsősorban festő volt, de mellette faliszőnyegeket is tervezett. 1892-től a Théatre d'Art díszítő munkáit végezte Bonnard-ral, Vuillard-ral és Sérusier-vel együtt. 1893-94-ben a Revue Blance-nak készített litográfiákat.
1908-ban Ranson és felesége a Nabis csoport vezetőjének egyetértésével megalapították a Ranson Akadémiát, itt főleg a Nabis csoport tagjai oktattak, Pierre Bonnard, Maurice Denis, Roger Bissière, Ker-Xavier Roussel, Moïse Kisling, Gustave Singier és Aristide Maillol. Ranson 1909-ben bekövetkezett halála után Ranson felesége, Marie-France Ranson és fia, Michel Ranson menedzselte az Akadémiát. A Ranson Akadémián híres diákok nevelkedtek, például Roger de la Fresnaye, Alfred Gold, Paul Eliasberg, Ivo Hauptmann, Tamara de Lempicka, Otto Niemeyer-Holstein, Jean Le Moal, Maria Helena Vieira da Silva és Gino Severini.
Képek (válogatás)
-
Fürdőzők lótuszok közt (1890) -
Virágszedés (1890) -
Fürdőzők az íriszek közt (ca 1890) -
Két grácia (ca 1890) -
Két akt (1890) -
Lila és sárga liliomok és íriszek (1899) -
Piros almák (1902) -
Három fa (1905)
.jpg)
Források
- A modern festészet lexikona. Budapest : Corvina, 1974. 306. p.
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
