A Patina téma az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki. Ez a kérdés több szempontból is felkeltette a társadalom különböző szektorainak figyelmét, a terület szakértőitől a hatások megértésében érdekelt hétköznapi emberekig. Az idő előrehaladtával a Patina az aktuális beszélgetések központi pontjaként pozícionálja magát, és különböző nézőpontokból elmélkedéseket és elemzéseket vált ki. Ez a cikk a Patina különböző aspektusaiba kíván elmélyülni, feltárva következményeit, és teljes áttekintést nyújt a témáról.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A patina a réz(II)-hidroxid és a réz(II)-karbonát keveréke.
A szó a latin nyelvből származik: patina jelentése tál, serpenyő, melyek az ókorban többnyire rézből készültek.[1]
Rézből, illetve rézötvözetből készült kupolákon, szobrokon (bronz) a szabad levegőn patina képződik. Ez a réztartalmon kívül a levegő szén-dioxid, oxigén és páratartalmának köszönhető, a képlet a következő:
2Cu + H2O + CO2 + O2 → Cu(OH)2 + CuCO3
A patina adja a jellegzetes színét például a Budavári Palota kupolájának, a New York-i Szabadságszobornak és a mexikóvárosi Zöld Indiánok emlékműnek is.[2]
A választékos nyelvhasználatban a patinás szó jelzőként a jelzett szó (lehet anyag, épület stb.) nagy hagyományait kívánja kifejezni; vélhetően a patina keletkezéséhez szükséges hosszabb időszakra utalva.