Az alábbiakban bemutatott cikkünkben elmélyülünk a Réz(II)-karbonát lenyűgöző világában. Feltárjuk eredetét, időbeli alakulását és jelentőségét napjainkban. Számos oldaláról a társadalomra gyakorolt hatásáig minden szempontot megvizsgálunk, hogy teljes és gazdagító jövőképet nyújthassunk. Függetlenül attól, hogy Réz(II)-karbonát történelmi személy, társadalmi jelenség vagy aktuális téma, ebben a cikkben megtalálja azokat az információkat, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy megértse jelentőségét és a körülöttünk lévő világra gyakorolt hatását. Készüljön fel tehát arra, hogy elmerüljön ebben az izgalmas témában, és fedezzen fel mindent, amit a Réz(II)-karbonát-ről tudni érdemes.
Réz(II)-karbonát | |||
![]() Réz(II)-karbonát | |||
| |||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 12069-69-1 | ||
PubChem | 14452 | ||
ChemSpider | 13799 | ||
EINECS-szám | 214-671-4 | ||
InChIKey | GEZOTWYUIKXWOA-UHFFFAOYSA-L | ||
UNII | 9AOA5F11GJ | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | CuCO3 | ||
Moláris tömeg | 123,56 g/mol | ||
Sűrűség | 3,9 g/cm³ | ||
Olvadáspont | 200 °C | ||
Forráspont | bomlik | ||
Oldhatóság (más oldószerek) |
vízben oldhatatlan | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1](bázisos réz(II)-karbonát) | ||
R mondatok | R20/22[1] | ||
S mondatok | S20 [1] | ||
LD50 | 1350 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A réz(II)-karbonát egy zöld színű por, vízben oldhatatlan. Előfordul ásványokban is, de csak bázisos réz(II)-karbonát formájában, tiszta réz(II)-karbonát a természetben nem létezik és nem is állítanak elő, mert vízzel érintkezve visszaalakulna bázisos réz(II)-karbonátra.
Gyakran láthatunk középületek kupoláján (pl.: a budai vár), vagy szobrokon (pl.: a New York-i Szabadságszobor) patinát, vagyis réz(II)-karbonátot és a réz(II)-hidroxidot. Ez a réztartalmon kívül a levegő szén-dioxid, oxigén és páratartalmának köszönhető. A reakció egyenlete a következő:
Magas hőmérsékleten réz(II)-oxidra és szén-dioxidra bomlik: