Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Pataki Éva lenyűgöző világát. Az eredetétől a mai relevanciájáig elmerülünk egy olyan utazásban, amely lehetővé teszi számunkra, hogy alaposan megértsük a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Elemezzük befolyását olyan változatos területeken, mint a kultúra, a gazdaság és a politika, feltárva sokrétű oldalát és a kortárs világ alakításában betöltött szerepét. Átfogó elemzésen keresztül feltárjuk azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyeket a Pataki Éva jelent, valamint a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket. Reméljük, hogy ennek az utazásnak a végén olvasóinknak mélyebb és teljesebb megértést adtunk a Pataki Éva-ről, új távlatokat nyitva a mai világban betöltött fontosságának tükrözésére és megvitatására.
Pataki Éva | |
Született | 1954. augusztus 23. (70 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Pataki Ferenc |
Foglalkozása | író, forgatókönyvíró, filmrendező, dramaturg |
Iskolái | ELTE Bölcsészettudományi Kar (1972–1977) |
Kitüntetései | Toleranciadíj (1998) Balázs Béla-díj (1999) |
Pataki Éva (Budapest, 1954. augusztus 23. –) Balázs Béla-díjas magyar író, forgatókönyvíró, filmrendező, dramaturg.
Szülei: Pataki Ferenc (1928–2015) és Sós Mária. 1972–1977 között az ELTE BTK magyar-orosz-esztétika szakos hallgatója volt. 1978–1981 között a Hírlapkiadónál volt újságíró. 1979–1981 között a Mafilm forgatókönyvíró iskola diákja volt. 1981–1993 között a Mafilm Budapesti Stúdió dramaturgja volt. 1993 óta szabadúszó.
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 13.[1]