Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Papposz-et és annak a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a tudományos életben való relevanciájáig a Papposz felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. A történelem során a Papposz döntő szerepet játszott az emberek értékeinek és meggyőződésének, valamint egymáshoz való viszonyának kialakításában. Mélyreható elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Papposz hogyan fejlődött az idők során, és hogyan alakítja tovább mai felfogásunkat és tapasztalatainkat.
Papposz | |
Született | Πάππος 290[1] Alexandria[2] |
Elhunyt | 350 (59-60 évesen)[1] |
Foglalkozása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Papposz témájú médiaállományokat. | |
Papposz, latinosan Pappus, (3. század – 4. század) alexandriai görög matematikus, földrajztudós.
A Szuda-lexikon szerint I. Theodosius császár uralkodása (379 – 395) alatt élt, de egy újabban fellelt scholion tanúsága szerint korábban, Diocletianus alatt (284 – 305) működött. A Szuda-lexikon a következő munkáit sorolja fel: „Szünagón”, „Korographia oikumenia”, „Eisz ta io biblia thé Ptolemaiou megalisz szüntaxeisz ipomnéma”, „Potamoi oi en Libosz”, „Oneirokritika”. Ránk csupán a „Szünagón” maradt, elején megcsonkítva, de a mű így is komoly jelentőséggel bír a matematika történetére vonatkozóan, mivel kivonatokat is tartalmaz korábban élt szerzők munkáiból.
Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.