Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk és elemezzük a Pamír témáját. A történelem során a Pamír alapvető szerepet játszott az emberi élet számos területén, a társadalomra gyakorolt hatásától a kultúrára és a technológiára gyakorolt hatásig. Ebben a cikkben megpróbáljuk jobban megérteni a Pamír jelentőségét és relevanciáját a mai világban. Megvizsgáljuk eredetét, időbeli alakulását és a modern világra gyakorolt hatását. Ezenkívül a Pamír-ről különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk feltárni, teljes és gazdagító látásmódot kínálva a témáról.
Pamír | |
![]() | |
Magasság | 7649 m |
Hely | ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Legmagasabb pont | Iszmoilí Szomoní-csúcs (Kommunizmus-csúcs; 7495 m) |
Terület | 120 000 km2 |
Hosszúság | 500 km |
Szélesség | 300 km |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Térkép | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pamír témájú médiaállományokat. |
A Pamír (tádzsikul: Кӯҳҳои Помир) hegység Közép-Ázsiában, a Himalája, Tien-san, Karakorum, Kunlun és Hindukus hegységek találkozásánál. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja.
Legmagasabb hegyei a 7495 méter magas Iszmoilí Szomoní-csúcs (1998-ig: Kommunizmus-csúcs), a 7134 méter magas Ibn Szína-csúcs (vagy Lenin-csúcs) és a 7105 méteres Korzsenyevszkaja-csúcs. Sok gleccser található a hegység területén, köztük a Fedcsenko-gleccser, amely 77 km-es hosszával a leghosszabb a sarki régión kívül.
A Pamír az Eurázsiai-hegységrendszer fiatal gyűrt övezetének egyik nagy csomózódási pontja. Nevét a hatalmas, erősen eljegesedett csúcsai között fekvő magas fennsíkok helyi nevéről kapta. Lejtőin mély, meredek falú folyóvölgyek alakultak ki. Keleti nyúlványa, a Tarim-medence fölött fekvő gerince különösen magas (Musztag-Ata, 7456 m; Kongur, 7719 m).[1]