Kunlun
Ezúttal a Kunlun lenyűgöző világát fedezzük fel. A Kunlun eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt. Akár egy adott területen tett hozzájárulása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, a Kunlun kitörölhetetlen nyomot hagyott a világban. Ebben a cikkben a Kunlun alapos és részletes elemzésébe fogunk belemerülni, feltárva annak számos oldalát, és új perspektívát kínálva a mai fontosságára. Készüljön fel, hogy felfedezzen mindent, amit a Kunlun-ről tudni lehet!
| Kunlun | |
 | |
| Magasság | 7167 m |
| Hely |  Kína, Tibet |
| Legmagasabb pont | Liushi Shan |
| Hosszúság | 3000 km |
| Elhelyezkedése | |
 Kunlun
Pozíció Kína térképén
| |
 é. sz. 36°, k. h. 84°36.000000°N 84.000000°EKoordináták: é. sz. 36°, k. h. 84°36.000000°N 84.000000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kunlun témájú médiaállományokat. | |
A Kunlun (kínai: 崑崙山(脈) / 昆仑山(脉) Ázsia egyik leghosszabb hegysége, amely Kína nyugati részén terül el. Magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel. Tágabb értelemben a Pamírtól a Szecsuáni-medencéig közel 4000 km hosszan húzódó, kelet felé legyezőszerűen szétágazó láncok együttesét, míg szűkebb értelemben ennek csak nyugati felét nevezik így. Felépítését, formáit tekintve a Tien-san rokona: nagy átlagmagasságú, glaciálisan átformált, újra kiemelődött láncos röghegység.[1]
Leírása
A Tibeti-fennsík északi peremét alkotja, a Karakorum hegységtől keletre. Nyugaton a Pamírhoz kapcsolódik, keleten a Jangcéig terjed. Törésekkel tagolt láncos röghegység. A hegyvonulat átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli.
Legmagasabb pontja a Liushi Shan (más nevein: Liushi Feng, Kunlun I., angol: Kunlun Goddess) 7167 méter.
A Tarim-medence és a Góbi felé meredek lejtőkkel szakad le, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Láncai törmelékkel kitöltött kisebb-nagyobb medencéket fognak közre. Északra az Altin-tag és a Csilien ()-hegység (korábban Nansan) vonulatai ágaznak ki, és a Cajdam-medencét fogják közre. A lefolyástalan sós-agyagos medence legnagyobb része puszta, mocsárvidék.
Nyugati szakaszán a legmagasabb csúcs a Muztág Ata (7292 m), amelyet időnként a Pamir hegycsoportjához, időnként a Kunlunhoz számítanak. Itt a hegyvonulat meredek falakkal emelkedik a Tarim-medence fölé, a gleccserek olvadékvizeiből táplálkozó folyók mély, gyakran járhatatlan szurdokvölgyei tagolják. Tovább kelet-délkelet felé egyre jobban szétágazó, de még mindig 5000-6000 m fölé magasodó, glaciális jellegű láncai között ered a Sárga-folyó.[1]
Jegyzetek
- ↑ a b Ázsiaföldr 142. o.
Források
- Futó József (szerk.): Kontinensek földrajza I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás)
- ↑ Ázsiaföldr: Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): Ázsia regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 9789632840215
