Ebben a cikkben a Altin-tag-et különböző nézőpontokból elemezzük, azzal a céllal, hogy elmélyüljünk annak fontosságában és következményeiben. A Altin-tag olyan téma, amely az elmúlt években egyre fontosabbá vált, és számos területen váltott ki vitákat és vitákat. Ezzel a kimerítő elemzéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Altin-tag körüli különböző szempontokat, teljes és kiegyensúlyozott látásmódot biztosítva az olvasónak. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig megvizsgáljuk a Altin-tag minden aspektusát, hogy jobban megértsük, milyen jelentőséggel bír a mai világban. Megbízható források és szakértői vélemények felhasználásával egy olyan mélyreható tanulmányba fogunk beleásni, amelynek célja a párbeszéd megnyitása és a Altin-tag-ről való gondolkodás ösztönzése.
Altin-tag | |
![]() | |
Magasság |
|
Hely | ![]() |
Hosszúság | 805 km |
Szélesség | 200 km |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Altin-tag témájú médiaállományokat. |
Az Altin-Tag (másként Altun-san, kínaiul 阿尔金山, pinjin átírással A'erjin Shan, ujgurul ئالتۇن تاغ) Közép-Ázsia egyik, 6000 m fölé magasodó, hosszú, keskeny hegylánca. Az Altajidák vonulataként a harmadidőszakban emelkedett ki.
A Kunlun kelet-északkeleti folytatásaként a Tibeti-fennsíkot választja el a Tarim-medencétől.
A mintegy 800 km hosszú, K-Ny irányban húzódó keskeny hegylánc az északi Tarim-medence felé meredek lejtőkkel szakad le, míg délről, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Legmagasabb csúcsa 6161 m.
Kopár, eljegesedett gerinceit mély szurdokvölgyek tagolják. Északi lábánál oázisok sora húzódik; ezeket a gleccserek olvadékvize táplálja.