Pügmalion (Donizetti)

Napjainkban a Pügmalion (Donizetti) olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a modern társadalomban. Megjelenése óta a Pügmalion (Donizetti) jelentősen befolyásolta a mindennapi élet különböző területeit, vitákat, vitákat és változásokat generált különböző területeken. A Pügmalion (Donizetti) befolyása jelen van a kultúrában, a gazdaságban, a technológiában, a politikában és sok más területen, így az emberek széles köre számára érdekes téma. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pügmalion (Donizetti)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, annak időbeli alakulását és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül megvitatjuk a Pügmalion (Donizetti) lehetséges jövőbeli következményeit folyamatosan változó világunkban.

Pügmalion
Eredeti nyelvolasz
AlapműÁtváltozások (Ovidius)
ZeneGaetano Donizetti
Főbb bemutatók1960. október 13.

A Pügmalión (olaszul Il Pigmalione) Gaetano Donizetti egyfelvonásos operája avagy saját meghatározása szerint scena lirica. 1816. szeptember 15 és október 1. között komponálta Antonio Simeone Sografi szövegkönyve alapján, amely eredetileg Giambattista Cimadoro azonos című operája számára készült 1790-ben Velencében. A mű alapja Jean-Jacques Rousseau 1770-ben Lyonban megjelent Pygmalion-ja, amelynek története Ovidius Átváltozások (Metamorphoses) című művének tizedik könyvét követi. Az ősbemutatóra a bergamói Teatro Donizettiben került sor 1960. október 13-án. Magyarországon még nem játszották.

Szereplők

Szereplő Hangfekvés Az ősbemutató szereposztása
Karmester: Armando Gatti
Galateia szoprán Oriana Santunione-Finzi
Pügmalión tenor Doro Antonioli

Cselekménye

Pügmalión, Kréta királya lemondott a nőkről és szobrász lett, hogy megvalósítsa álmát az ideális női szépséget. Oly módon beleszeret saját alkotásába, hogy nem meri felemelni vésőjét, nehogy fájdalmat okozzon a szobornak. Gyötrelmében a szépség istennőjéhez, Venushoz imádkozik, aki életet lehel Galateiába, a szoborba. A nő viszonozza Pügmalión szerelmét.

Források

  • Ashbrook, William. Donizetti and His Operas. Cambridge University Press (1982). ISBN 0-521-27663-2