A mai világban a Pécsi Lukács nagyon fontos és érdekes téma lett. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Pécsi Lukács központi témává vált a mindennapi élet különböző területein. Legyen szó szakmai, tudományos vagy személyes szféráról, a Pécsi Lukács döntő fontosságúra tett szert, és vitákat és vitákat váltott ki a következményeiről és következményeiről. Ebben a cikkben a Pécsi Lukács-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől és fejlődésétől a modern társadalomra gyakorolt hatásaiig. Ezen túlmenően különféle szempontokat és véleményeket fogunk elemezni a Pécsi Lukács-ről, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújtsunk a ma oly aktuális témában.
Pécsi Lukács (Újfalu, 1548 e. – 1604 u., Nagyszombat) nagyszombati nyomdász. A neve főleg Peechi alakban fordul elő.
Pécsi Lukács Újfaluban született 1548 előtt. A krakkói egyetemen jogot tanult. Itt ismerte meg a „fekete mesterséget”, a nyomdászatot is. Nagyszombatban telepedett le. 1577-ben, amikor Telegdi Miklós püspök, az esztergomi érsekség adminisztrátora a városban megalapította az első nyomdát, Pécsi Lukács már Nagyszombatban tartózkodott és a nyomdában kezdte meg tevékenységét. Annak munkáját nemcsak szervezte, de szerzőként, fordítóként, illusztrátorként, grafikusként is tevékenykedett. 1579-től az esztergomi káptalan jogásza volt.
A nagyszombati kiadványokban több mint száz fametszete jelent meg, mint felesége Márta, fiai, László és Imre portréi, növények, címerek, jelvények, zodiákus jelképek stb. grafikái. 1591-ben, a keresztény szüzekről Nagyszombatban kiadott műben közölte a család címerét is.