Orbók Attila

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Orbók Attila témáját, elemezve annak különböző aspektusait, hatásait és perspektíváit. A Orbók Attila az utóbbi időben érdeklődés és vita tárgya volt, és relevanciája különböző területeken folyamatosan nő. Ezeken az oldalakon végig elmélyülünk történetében, fejlődésében és következményeiben, valamint az általa kiváltott véleményekben és vitákban. Multidiszciplináris megközelítésből különböző nézőpontokból közelítjük meg a Orbók Attila-et, megpróbálva rávilágítani annak következményeire és jelentésére. Röviden, ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és szigorú látásmódot kínáljon a Orbók Attila-ről, azzal a céllal, hogy gazdagítsa a tudást és a témával kapcsolatos vitákat.

Orbók Attila
Született1887. szeptember 17.[1]
Pozsony[2]
Elhunyt1964. október 5. (77 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
SzüleiOrbók Mór
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Orbók Attila témájú médiaállományokat.

Kökösi Orbók Attila (Pozsony, 1887. szeptember 17. – Budapest, 1964. október 5.[3]) író, újságíró, forgatókönyvíró.

Életpályája

Jogi doktorátust a kolozsvári egyetemen szerzett, közben Münchenben élt, majd Párizsban a Sorbonne hallgatója volt. 1910-ben újságíró lett. 1912–1914 között a Magyarország című budapesti napilap párizsi tudósítója volt. 1918-ban a berni magyar követség sajtóattaséja volt. 1920–1922 között Bihar vármegyében pártonkívüli programmal nemzetgyűlési képviselő volt. 1927-től mint külső munkatárs dolgozott napilapoknak és szépirodalmi folyóiratoknak. 1933-tól a Függetlenség című napilap munkatársa, a külpolitikai rovat vezetője lett. 1940-től az Esti Újság munkatársa volt. 1945 után a Kisgazda Párt tagja volt, a sajtóosztályon dolgozott, majd részt vett a Regényújság szerkesztésében.

Számos kabarét, színdarabot, filmforgatókönyvet írt.

Családja

Szülei: kökösi Orbók Mór (1853–1930) tanítóképző-intézeti igazgató és Berecz Ilona voltak. Orbók Loránd (1884–1924) testvére. Első felesége Kovásznay Erzsébet írónő volt, akit 1919. december 8-án vett feleségül[4] és akitől fiai Egressy Attila és Orbók Endre színészek. 1923-ban elválva 1931. június 17-én feleségül vette Zipek Mária Erzsébetet.[5] Fia, Ifj. Orbók Attila 1939-ben a Színészkamara filmrendező-gyakornoka volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található.[6]

Művei

Színművek

  • A tünemény (1922)
  • Fiacskám (1928)
  • A népbiztos (1930)
  • A bécsi menyasszony (1931)
  • A néma ember (1931)
  • Boldogasszony dervise (1934)
  • A kapu előtt (1938)
  • A királynő csókja (1943)
  • Tom Sawyer közbelép (Király Dezsővel, 1961)

Könyvek

  • Párizs élete (Budapest, 1927)
  • Erdély mosolya (anekdotagyűjtemény, Budapest, 1940)
  • Hotel központi fűtés nélkül (regény, Budapest, 1940)
  • Bársonyszék (novellák, Budapest, 1943)
  • Az isten kertje (regény, Budapest, 1944)

Forgatókönyvek

Műfordítások

  • Cocteau: Az írógép (1940)
  • Jonson: A szótlan asszony (1961)
  • Synge: A nyugati világ kóklerje (1963)

Színházi munkái

Szerzőként

  • Aimeé (1910)
  • Hölgyek ligája (1915)
  • A diák (1929)
  • A bécsi menyasszony (1931)
  • Boldogasszony dervise (1934)
  • Az eltévedt báránykák (1937)
  • A kapu előtt (1938)
  • Egy boldog pesti nyár (1943)
  • A királynő csókja (1943)
  • Hol szorít a cipő? (1954)
  • Tavaszi ügyek (1955)
  • Szólj szám (1957)

Fordítóként

  • Anthelme: Az abbé (1934)
  • Birabeau: Eltévedt báránykák (1937, 1957)
  • Larin-Kyöst: Csillagok felé (1937)
  • Birabeau: Déligyümölcs (1938)
  • Labiche-Martin: Perrichon úr utazása (1939, 1982)
  • Puget: Boldog órák (1939)
  • Begovič: Ki a harmadik? (1940-1941)
  • Birabeau: Három mama (1942)
  • Martin du Gard: Furfangos örökös (1958)
  • Jonson: A szótlan asszony (1961)
  • Cocteau: Az írógép (1964)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2024. június 23.)
  2. ↑ a b PIM-névtér. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 976/1964. folyószám alatt.
  4. ↑ Házasságkötése bejegyezve a Bp. I. ker. állami házassági akv. 1113/1919. folyószám alatt.
  5. ↑ Házasságkötése bejegyezve a Bp. I. ker. állami házassági akv. 389/1931. folyószám alatt.
  6. ↑ Gyászjelentése

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Humorlexikon. Szerkesztette: Kaposy Miklós. Tarsoly Kiadó, Budapest, 2001
  • Unitárius kislexikon. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Béta Irodalmi Rt., , 1937
  • Keresztény magyar közéleti almanach, 3. kötet: Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940
  • Magyar filmlexikon II. (O–Z). Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. ISBN 963-7147-47-0
  • Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének … évi jelentése. Budapest, 1940-1943
  • Magyar irodalmi lexikon II. (L–R). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1965.  
  • A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
  • Mudrák-Deák: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3