Numa Pompilius | |
Róma királya | |
Uralkodási ideje | |
Kr. e. 715 – Kr. e. 672 | |
Elődje | Romulus |
Utódja | Tullus Hostilius |
Született | i. e. 753. április 21. Cures |
Elhunyt | i. e. 671 (81-82 évesen) nem ismert |
Édesapja | Pompo |
Édesanyja | nem ismert |
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Numa Pompilius témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Numa Pompilius (a hagyomány szerint élt Kr. e. 753. április 21. – Kr. e. 672, uralkodott Kr. e. 715 – Kr. e. 672) volt az ókori Róma második, egyértelműen mitikus uralkodója a római történetírás szerint.
Romulus király rejtélyes mennybemenetele után a Populus Romanus Numa Pompiliust választotta királynak. Numa békés uralkodó volt, mélyen vallásos ember, aki egyszer sem háborúzott 43 éves uralkodása alatt.
Curesben született, szabin származású volt. Bizonyos interregnum után követte Romulust. A szomszéd népek legtöbbjével szövetséget kötött, a meghódítottakat az Aventinusra telepítette. Unokája, Pompilia fia, Ancus Martius Róma negyedik királya lett.
A neki tulajdonított filozófiai és egyházjogi művek nyilvánvalóan hamisítványok. Georges Dumézil elmélete szerint az ősi indoeurópai isteni funkciók közül az uralkodói/papi funkciót tölti be (az elmélet szerint a római istenségeknek nincsenek fontos mítoszaik, így a mitológiai funkciókat a római történetírók a legendás királyokra vezették át).
Nemzetközi katalógusok |
---|