A mai világban a Novák Anna a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma lett. A Novák Anna megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, szakértők, szakemberek és a nagyközönség figyelmét, heves vitákat és végtelen vitákat generálva a következményeiről, alkalmazásairól és következményeiről. Akár a technológiára, a gazdaságra, a kultúrára vagy a politikára gyakorolt hatása miatt, a Novák Anna továbbra is a tanulmányok és elemzések tárgya, egyre növekvő érdeklődést váltva ki, és felkelti a különböző szereplők és szektorok figyelmét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Novák Anna különböző oldalait, kihívásait, lehetőségeit és lehetséges következményeit azzal a céllal, hogy rávilágítsunk fontosságára, és hozzájáruljunk hatókörének és jelentésének mai megértéséhez.
Novák Anna | |
![]() | |
Élete | |
Születési név | Zimra Harsányi |
Született | 1929. június 29. Nagyvárad |
Elhunyt | 2010. március 31. (80 évesen) Párizs |
Házastársa | Paul Schuster |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | színmű |
Novák Anna, családi nevén Harsányi Zimra, Ana Novac (Nagyvárad, 1929. június 29. – Párizs, 2010. március 31.) erdélyi magyar színműíró.
Középiskoláit szülővárosában kezdte; 1944-ben családjával együtt deportálták. Tanulmányait a koncentrációs táborból szabadulva, Nagyváradon fejezte be 1948-ban, majd a Bolyai Tudományegyetemen lélektan szakos képesítést szerzett. Az 1950-es évek első felében Bukarestben élt. Itt vált ismertté Kovácsék c. négyfelvonásos színművével,[1] amelyet 1955-ben első ízben román fordításban mutattak be. A darab magyarul 1955-ben, románul az azt követő évben (Preludiu, 1956), orosz fordításban Moszkvában 1958-ban jelent meg. Állami Díjjal is kitüntették, de kevéssel utóbb kirekesztették az irodalomból.
Az 1960-as években Magyarországra költözött. Itt jelent meg családi nevén lágernaplója (A téboly hétköznapjai. Budapest, 1966). Ezt később, miután Németországba telepedett át, német fordításban,[2] majd Franciaországba költözve, franciául (Párizs 1982, 1991) is kiadták.[3]