Norrköping

Ebben a cikkben elmélyülünk a Norrköping izgalmas világában, feltárva annak több oldalát, jelentését és relevanciáját a mai társadalomban. A Norrköping a történelem során érdeklődés és vita tárgya volt, mivel olyan téma, amely különböző területeken és kontextusokban visszhangzott. Eredetétől a mai hatásig megvizsgáljuk az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását, a személyestől a globális szintig. Egy részletes és szigorú elemzésen keresztül igyekszünk mélyrehatóan megérteni, hogy mi is az a Norrköping, és miért olyan fontos, olyan panorámaképet kínálva, amely gondolkodásra és tudásra hív.

Norrköping
A norrköpingi városháza
A norrköpingi városháza
Közigazgatás
Ország Svédország
Alapítás éve1384
Irányítószám60xxx
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség98 229 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség2,446 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,68 km²
Összesen35,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 58° 34′ 46″, k. h. 16° 08′ 58″58.579331°N 16.149318°EKoordináták: é. sz. 58° 34′ 46″, k. h. 16° 08′ 58″58.579331°N 16.149318°E
Norrköping weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Norrköping témájú médiaállományokat.

Norrköping város, Norrköping község székhelye Svédország Östergötland megyéjében, a Bravik-öbölnél, a Motala partján.

Története

A város fölött a Motala három vízesést alkot, amelyeket gépek hajtására használtak és ezért lett Norrköping a 19. században Svédország egyik legiparosabb városa. Gyárainak száma a 19. század végén körülbelül 90 volt; ezeknek évi termelését ekkoriban 16,5 millió koronára becsülték. A kiválóbb iparágak: posztószövés, pamutfonás és szövés, cukorfinomítás, vászon-, musszlinszövés, dohány-, papírgyártás, öntött és kovácsolt vascikkek készítése és hajóépítés voltak; közelében pedig a festői fekvésű Finspångban nagy ágyúöntők voltak. A Motalán a 4,4 méter mély járatú hajók a városig följöhettek. A széles utcákból álló városnak a 19. század végén egy nagy parkja, két kórháza, női börtöne és javító intézete volt. A svéd rendek 1604-ben, 1769-ben és 1800-ban itt tartották gyűléseiket. 1719-ben erődítményeit végleg lerombolták.

Jegyzetek

  1. ↑ Statistiska tätorter 2023, befolkning, landareal, befolkningstäthet per tätort. Svéd Statisztikai Hivatal, 2024. november 28.

Források


Ez a svéd településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!