Västerås | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Svédország | ||
Történelmi tartomány | Västmanland tartomány | ||
Megye | Västmanland megye | ||
Község | Västerås község | ||
Irányítószám | 72X XX | ||
Körzethívószám | 021 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 128 660 fő (2020. dec. 31.) | ||
Népsűrűség | 2068 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 57,73 km² | ||
Összesen | 57,73 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 59° 37′ 02″, k. h. 16° 32′ 32″59.617319380941, 16.54215749709459.617319°N 16.542157°EKoordináták: é. sz. 59° 37′ 02″, k. h. 16° 32′ 32″59.617319380941, 16.54215749709459.617319°N 16.542157°E | |||
Västerås weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Västerås témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Västerås () kiejtéseⓘ város Svédországban, Västmanland megyében a Mälaren-tó partján, Stockholmtól 100 kilométerre nyugatra. Västerås község valamint Västmanland megye székhelye. Lakossága 107 005 fő.
Västerås egyike Svédország és Észak-Európa legrégebbi városainak. A város neve a "Västra Aros"-ból ered, amely utalás a Svartån folyó tölcsértorkolatára. A térség már több mint 1000 éve lakott terület. A 11. század elején Västeras már Svédország második legnagyobb városa volt, a 12. században pedig a püspök székhelyévé vált.
1527-ben I. Gusztáv itt hívta össze az svéd országgyűlést. Ekkor született meg a döntés mely szerint meg kell szüntetni a katolikus egyház hatalmát és Svédországot protestáns országgá kell változtatni.
Itt található Svédország legöregebb gimnáziuma is. A Rudbeckianska Gimnáziumot 1623-ban alapította Johannes Rudbeckius püspök.
A 18. és 19. században az uborkatermesztés gyakorivá vált, Västerås ekkor kapta az "Uborkaváros" (Gurkstaden) becenevet.
Västeråst ma elsősorban ipari városként tartják számon de emellett logisztikai és kereskedelmi központ is. A város kampányba kezdett a turizmus illetve a lakosság növelése céljából. Hivatalos logót terveztek és a címer helyett gyakran ezt használják. Västeråsnak van a legnagyobb tóparti kikötője Skandináviában a Mälaren-tónál. A város felhőkarcolója a "Skrapan" pedig Svédország legmagasabban található koktélbárjának, a Sky Barnak ad otthont. Minden évben itt kerül megrendezésre a Power Big Meet ahol nagy teljesítményű autók tulajdonosai találkoznak illetve mutatják meg az érdeklődőknek a járműveiket.
1891-ben megépült a vízerőmű a Svartånon. Ez a villamosítás bátorította fel az ASEA-t hogy a továbbiakban Västeråsban üzemeljen. Később a Brown Boverivel (BBC) való egyesülés után a cég neve ABB lett. Västerås gyorsan az egyik legfontosabb svéd ipari várossá vált. A városban jelen van a szállítással foglalkozó Bombardier illetve a nehézipari Outukumpu Copper is.
A város Svédország egyik fő logisztikai központja, rendkívül kedvező fekvésének, sűrűn lakottságának valamint jól felszerelt infrastruktúrájának köszönhetően. Többek között az ICA AB-nak van az egyik fő elosztási központja itt.
Västeråsból indult el a nemzetközi ruha-kiskereskedelmi vállalat a H&M is. Első boltjuk a városközpontban épült 1947-ben.
Svédország 25 legnagyobb települése | |||
---|---|---|---|
Stockholm (1 372 565) • Göteborg (549 839) • Malmö (280 415) • Uppsala (140 454) • Västerås (110 877) • Örebro (107 083) • Linköping (104 232) • Helsingborg (97 122) • Jönköping (89 396) • Norrköping (87 247) • Lund (82 800) • Umeå (79 594) • Gävle (71 033) • Borås (66 273) • Eskilstuna (64 679) • Södertälje (64 619) • Karlstad (61 685) • Täby (61 272) • Växjö (60 887) • Halmstad (58 577) • Sundsvall (50 712) • Luleå (46 607) • Trollhättan (46 457) • Östersund (44 327) • Borlänge (41 734) |
Nemzetközi katalógusok |
---|