Nikolaosz Damaszkénosz
A mai világban a Nikolaosz Damaszkénosz nagyon érdekes és fontos témává vált. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatásáról, akár a tudományos életben betöltött fontosságáról van szó, a Nikolaosz Damaszkénosz olyan téma, amely sokféle közönség figyelmét felkelti. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nikolaosz Damaszkénosz különböző oldalait, elemezve jelentőségét, történetét és relevanciáját a mai világban. A Nikolaosz Damaszkénosz eredetétől a jelenben való fejlődéséig kitörölhetetlen nyomot hagyott életünkben, és megérdemli, hogy teljes összetettségében tanulmányozzuk és megértsük. Reméljük, hogy részletes elemzésünkkel megvilágítjuk ezt a témát, és szélesebb és mélyebb betekintést engedünk olvasóinknak a Nikolaosz Damaszkénosz-be.
| Nikolaosz Damaszkénosz | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | Kr. e. 64 Damaszkusz |
| Elhunyt | Kr. u. 4 után Róma |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | görög |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány |
| Jelentős munkái | Világtörténelem 144 könyvben |
Nikolaosz Damaszkénosz (görögül: Νικόλαος Δαμασκηνός, latinul: Nicolaus Damascenus; Damaszkusz, Kr. e. 64 – Róma, Kr. u. 4 után) ókori görög történetíró.
I. Heródes zsidó király barátja, Marcus Antonius és Kleopátra gyermekeinek nevelője volt, de emellett peripatetikus filozófusként is működött. Mégsem ezek miatt, hanem történeti művei által lett híressé. Mára már elveszett hatalmas, 144 könyvből álló egyetemes története az asszírokkal kezdődött és saját koráig terjedt. Kisebb művei a következők voltak:
- Biosz Kaiszarosz – Augustus római császár életrajza
- Szünagóghé paradoxón enón – Heródesnek fölajánlott néprajzi mű
- Peri ton idion bion – önéletrajz
Források
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
