Navarra (autonóm közösség)

Ebben a cikkben a Navarra (autonóm közösség) témáját és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását vizsgáljuk meg. A Navarra (autonóm közösség) évek óta érdeklődés és vita tárgya, és relevanciája az idő múlásával sem csökkent. Az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépéseket és kutatásokat tapasztaltunk a Navarra (autonóm közösség) körül, ami a fontosságának jobb megértéséhez és tudatosításához vezetett. Ebben a cikkben elmélyülünk a Navarra (autonóm közösség)-et körülvevő különböző szempontokba, a történetétől és fejlődésétől a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatásáig. Reméljük, hogy ez a feltárás hozzájárul ahhoz, hogy megvilágítsuk a Navarra (autonóm közösség)-et és annak a mai világban gyakorolt ​​hatásait.

Ez a szócikk Spanyolország autonóm közösségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Navarra (egyértelműsítő lap).
Navarra (Comunidad Foral de Navarra
Nafarroako Foru Erkidegoa)
Navarra címere
Navarra címere		 Navarra zászlaja
Navarra zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Rangchartered community
Hivatalos nyelv
SzékhelyPamplona
ElnökUxue Barkos
PolgármesterMaría Chivite Navascués (2019. augusztus 6. – , Socialist Party of Navarra-PSOE)
Testvérvárosok
Lista
Jamagucsi prefektúra (2003. november 11. – )
Népesség
Teljes népesség678 338 fő (2024)[1]
Népsűrűség55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10 391 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 49′, ny. h. 1° 39′42.816667°N 1.650000°WKoordináták: é. sz. 42° 49′, ny. h. 1° 39′42.816667°N 1.650000°W
Navarra weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Navarra témájú médiaállományokat.

Navarra (baszk nyelven Nafarroa) Spanyolország egyik autonóm közössége és egyben tartománya, amely a középkori Navarrai Királyságnak a Felső-Navarrát magában foglaló déli, a Pireneusokon inneni területe volt. A mai autonóm közösséggel lényegében azonos területű Navarrai Királyság 1515-ben a Kasztíliai Királyságba olvadt, a Pireneusokon túli, északi Navarrai Királyság (Alsó-Navarra) pedig 1620-ban Franciaország része lett. Székhelye Pamplona, hivatalos nyelvei a spanyol és a baszk.

Földrajzi helyzete

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Navarra elhelyezkedése

Spanyolország északi részén fekszik, a Pireneusok déli oldalán. Legmagasabb pontja, A három király asztala nevű csúcs az Aragóniával és Franciaországgal alkotott hármashatárán emelkedik. Délnyugaton La Rioja autonóm közösségtől az Ebro folyó választja el.

Története

Navarra 1200 körül
Navarra és szomszédai 1250 körül, Banu Qasi bekebelezése után

Jogelődje a 824–1094 között létezett Pamplonai Királyság volt. Amikor ez megszűnt, területének nagyobb részét Aragónia, La Rioja tartományt pedig Kasztília ragadta magához. Negyven év aragón fennhatóság után I. Alfonz aragóniai király elesett a mórok ellen 1134. szeptember 7-én vívott fragai csatában. Ezután az egykori Pamplona maradék területei elszakadtak Aragóniától, és azokon VI. (Újjáépítő) García immár Navarrai Királyság néven szervezett államot. A nagy szomszédok (Kasztília és Aragónia) közé szorult, kényes egyensúlyi helyzetekben lavírozó Navarra soha nem nyerte vissza korábbi jelentőségét.

VI. (Bölcs) Sancho csak úgy tudta megőrizni országa részleges függetlenségét, hogy 1151-ben hűbérurának ismerte el VII. (Császár) Alfonz kasztíliai királyt.

VII. (Erős) Sanchóval 1234-ben kihalt a Jimeno-ház férfiága, a következő több mint kétszáz évben az uralkodók francia királyi házakból kerültek ki. Ennek jeleként I., majd II. Theobald különböző francia intézményeket vezetett be a királyság életébe.

Jelképei

Navarra himnusza

Spanyol nyelvű változat Baszk nyelvű változat
Por Navarra

tierra brava y noble,
siempre fiel,
que tiene por blasón
la vieja ley tradicional
Por Navarra
pueblo de alma libre
proclamemos juntos
nuestro afán universal
En cordial unión,
con leal tesón,
trabajemos y hermanados
todos lograremos.
honra, amor y paz.

 Nafarroa,

lur haundi ta azkar,
beti leial,
zure ospea da
antzinako lege zaharra
Nafarroa,
gizon askatuen sorlekua,
zuri nahi dizugu gaur
kanta
Gaiten denok bat,
denok gogo bat
behin betiko iritsi dezagun
aintza, bake eta
maitasuna

Népessége

Legnépesebb települései (2005. január 1.):

Település spanyol neve Település baszk neve Lakosság (fő)
Pamplona Iruña 193 328
Tudela Tutera 32 345
Barañáin Barañain 22 295
Burlada Burlata 18 316
Estella Lizarra 13 708
Zizur Mayor Zizur Nagusia 13 052
Tafalla Tafalla 10 924
Villava Atarrabia 10 236
Ansoáin Antsoain 9 862
Berriozar Berriozar 8 244
Baztán Baztan 7 798
Corella Corella 7 621
Alsasua Altsasu 7 455

Közigazgatása

Navarra járásai (comarcas):

Zonificación 2000
Zonificación 2000
   Cinco Villas (vagy Bortziriak)
   Baztán
   Tudela
   Alto Bidasoa
   Barranca
   Norte de Aralar
   Ultzamaldea
   Aoiz
   Lumbier
   Auñamendi
   Cuenca de Pamplona
   Puente la Reina
   Estella Oriental
   Estella Occidental
   Sangüesa
   Tafalla
   Ribera del Alto Ebro
   Ribera Arga-Aragón
   Roncal-Salazar

Kultúra

Látnivalói

Építészeti öröksége

  • Pamplonai Katedrális (Catedral de Pamplona)
  • Pamplonai Aréna (Plaza de toros de Pamplona)
  • Irache kolostora (Monasterio de Irache)
  • Iglesia de Santa María en Viana
  • Szent Miklós – templom (Iglesia de San Nicolás)
  • Pamplona falai (Murallas de Pamplona)
  • Navarra Királyainak Palotája (Palacio de los Reyes de Navarra)
  • Szent Péter – templom (Iglesia de San Pedro)
  • Tudela hídja (Puente de Tudela)
  • Tudelai Katedrális (Catedral de Tudela)
  • Áthalalad rajt a Szent Jakab-út.

Természetvédelmi területek

Gasztronómia

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.ine.es/jaxiT3/Datos.htm?t=2884

További információk