Naumann-rigó

A mai világban a Naumann-rigó olyan témát képvisel, amely nagy jelentőséggel bír és a lakosság széles körét érdekli. A Naumann-rigó megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, szakértők, szakemberek és a nagyközönség figyelmét a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásának köszönhetően. A földrajzi és kulturális határokon túlmutató hatókörrel a Naumann-rigó a vélemények, ismeretek és nézőpontok cseréjének konvergenciapontjává vált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Naumann-rigó-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve jelentőségét, időbeli alakulását és a jelenben betöltött hatását. Ugyanakkor megvizsgáljuk a Naumann-rigó jövőbeli következményeit egy folyamatosan változó világban.

Naumann-rigó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Rigófélék (Turdidae)
Nem: Turdus
Faj: T. naumanni
Tudományos név
Turdus naumanni
Temminck, 1758
Szinonimák

Rőtfarkú rigó

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Naumann-rigó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Naumann-rigó témájú médiaállományokat és Naumann-rigó témájú kategóriát.

A Naumann-rigó vagy rőtfarkú rigó (Turdus naumanni) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1758-ban.[3] Nevét Johann Andreas Naumann német természettudósról kapta.

Előfordulása

Szibéria területén költ, telelni délre vonul. Kóborló példányai Európában is előfordulnak. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, tundrák és cserjések, valamint vidéki kertek.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendkívül ritka kóborló, az 1820-as évekből származó előfordulását az adat nagy fokú bizonytalansága miatt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Állandó Bizottsága nemrég törölte. 2015. december 31-én a Népligetben láttak egy példányt.[5]

Megjelenése

Testhossza 23 centiméter, szárnyfesztávolsága 36–39 centiméter,[5] testtömege pedig 77–81 gramm.[6]

Életmódja

Főleg rovarokkal táplálkozik, de bogyókat is fogyaszt.[5]

Szaporodása

Turdus naumanni

Fákra, bokrokra rakja fűszálakból álló fészkét. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen 14 napig kotlik. A fiókák még két hétig maradnak a fészekben.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. szeptember 5.)
  2. ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. szeptember 5.)
  3. ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. szeptember 5.)
  4. ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. szeptember 5.)
  5. ↑ a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. szeptember 5.)
  6. ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. szeptember 5.)

Források

További információk