Nagykovalló

Napjainkban a Nagykovalló nagyon fontos témává vált társadalmunkban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Nagykovalló jelentős hatással volt az emberek életére, mind személyesen, mind szakmailag. A Nagykovalló megjelenése óta kiterjedt vitákat váltott ki, és számos tanulmány és kutatás tárgya. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Nagykovalló-hez kapcsolódó összes szempontot, az eredetétől a mai hatásig. Elemezzük, hogyan alakította a Nagykovalló viselkedésünket, interakcióinkat és környezetünket, és átgondoljuk az általa kínált kihívásokat és lehetőségeket.

Nagykovalló (Koválov)
Nagykovalló zászlaja
Nagykovalló zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásSzenicei
Rangközség
Első írásos említés1392
PolgármesterPavol Kuba
Irányítószám906 03
Körzethívószám034
Forgalmi rendszámSE
Népesség
Teljes népesség693 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság210 m
Terület13,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′ 20″, k. h. 17° 16′ 53″48.705556°N 17.281389°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 20″, k. h. 17° 16′ 53″48.705556°N 17.281389°E
Nagykovalló weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykovalló témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagykovalló (szlovákul Koválov, korábban Veľky Koválov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.

Fekvése

Szenicétől 10 km-re északnyugatra fekszik.

Története

1392-ben említik először.

Vályi András szerint "Nagy, és Kis Koválló. Két tót falu Nyitra Várm. Nagy Kavallónak földes Ura a’ F. Király, amannak pedig G. Amade Uraság, lakosaik katolikusok, fekszik Kis Kavalló Chropovhoz nem meszsze, és annak filiája, ama pedig Sassinhoz egy mértföldnyire, határbéli földgyei közép termékenységűek, fájok, makkjok, termékeny, szőlejek van, legelőjök elég, malma helyben, piatzozások Szénásfalván."[2]

Nyitra vármegye monográfiájában "Nagy-Kovaló, az Oreszko-hegy egyik nyúlványa alatt, Dojcstól északra fekvő tót község, 825 r. kath. vallásu lakossal. Posta- táviró- és vasúti állomása B.-Szt.-Miklós. Kath. temploma kőfallal van körülvéve. Épült a XVI. században. Kegyura a cs. és kir. család. A község 1394-ben Berencs várának tartozéka volt."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 780, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 657 lakosából 648 szlovák volt.

2011-ben 713 lakosából 706 szlovák.

Nevezetességei

  • Szent András tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1561-ben épült, 1785-ben barokk stílusban építették át.
  • Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnája 1846-ban épült.
  • Szent Orbán, Szent Ambróziusz és Szent Hubertusz tiszteletére szentelt kápolnái.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
Ez a szlovákiai Nagyszombati kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!