Nadler Herbert

A Nadler Herbert témája az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki. Ahogy a világ az egyre inkább technológiai és globalizált jövő felé halad, a Nadler Herbert az emberek mindennapi életének központi elemévé vált. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra gyakorolt ​​hatásaiig a Nadler Herbert továbbra is vita és vita tárgya világszerte. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Nadler Herbert különböző aspektusait, a történelem során kialakult fejlődésétől a mai világban betöltött szerepéig. Ezen túlmenően elemezzük a témával kapcsolatos különböző szakértők véleményét és álláspontját azzal a céllal, hogy átfogó és objektív képet adjunk a Nadler Herbert-ről és annak a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatásáról.

Nadler Herbert
Született1883. május 13.
Budapest
Elhunyt1951. június 7. (68 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásavadászati szakíró, állatkerti igazgató, fényképész, vadász, zoológus
IskoláiMagyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1901–1902, rajzművészet)
SírhelyeFarkasréti temető (34/3-1-49)[1][2]
A Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója
Hivatali idő
1929 – 1948
ElődHilbert Rezső
UtódLáng István
A Wikimédia Commons tartalmaz Nadler Herbert témájú médiaállományokat.

Nadler Herbert (Budapest, 1883. május 13. – Budapest, 1951. június 7.) magyar vadászati szakíró, állatkerti igazgató, fényképész, vadász, zoológus.

Élete

Apja, Nadler János gyógyszer-nagykereskedő volt, anyja Nuelleus Alice Sybilla. Az érettségi vizsga letétele után a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be, ahol két évig festeni tanult. 1905-ben gróf Batthyány Ervin szolgálatába állt, előbb mint a gróf személyi titkára, majd a Vas vármegyei Bögötén a grófi birtok számtartója. Részt vett a gróf szabadelvű iskolájának alapításában és a körülötte folyó sajtóvitákban. 1916-ban a birtok feloszlásakor végkielégítést kapott.

1908. április 1-jén Budapesten, a II. kerületben házasságot kötött Biel Reginával, Biel Katalin lányával, akitől 1929-ben elvált.[3][4] 1929-től a budapesti Állatkert igazgatója volt. 1937-ben részt vett a berlini Nemzetközi Vadászati Kiállításon. Minden évben megrendezte a Nemzeti Vadászati Védegylet trófeakiállítását. Nevét az agancsbírálatokhoz rendszeresített, általa kidolgozott trófeabírálati képlet tette nemzetközileg ismertté (Nadler-pontok). A második világháború után részt vett az Állatkert újjáépítésében. 1948-ban ment nyugdíjba.

Nadler vadászatairól naplót vezetett, részben német, részben ma­gyar nyelven. Ezeket a Magyar Mezőgazdasági Múzeum őrzi. Több önálló mun­kája jelent meg. 1942-ben mezőgazdasági főtanácsosi címmel tüntették ki.

Halála után az Állatkert sétányában felavatták szobrát (1989). Több vadásztársaság viseli nevét.

Irodalmi műveiből

Nadler Herbert szobra a budapesti Állatkertben
  • Cserkészeten és lesen Nagymagyarországon (1926)
  • Állatkerti séták; Szfv. Háziny., Bp., 1935
  • Vadásznapok, vadászévek. Elbeszélések és naplójegyzetek; Vajna, Bp., 1937
  • A Keleti és Déli Kárpátokban. Vadásznapló (1943)
  • Cserkészeten és lesen Nagymagyarországon. Vadászati elbeszélések eredeti fényképfelvételekkel; utószó Homonnai Zsombor; Népszava, Bp., 1990
  • Őzbakok innen-onnan; vál., szerk. utószó Horváth József; Lazi, Szeged, 2019

Egyes munkái külföldön is megjelentek.

Jegyzetek

  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest II. ker. polgári házassági akv. 174/1908. folyószám alatt.
  4. ↑ A budapesti királyi törvényszék 36P.43076/929 számú ítélete.

Források

  • Nadler Herbert. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. március 4.

További információk