NVIS
A ma bemutatott cikkünkben a NVIS lenyűgöző világába fogunk beleásni. A történelem során a NVIS jelentős hatással volt a társadalom különböző aspektusaira. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a tudományos és technológiai relevanciájáig a NVIS számtalan területen hagyta nyomát. Ezen a vonalon megvizsgáljuk a NVIS különböző oldalait, időbeli fejlődését, a modern világra gyakorolt hatását és a jövőre nézve lehetséges következményeit. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson a NVIS történetén és társadalmunkra gyakorolt hatásán keresztül.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
NVIS - Near-Vertical-Incidence-Skywave - Függőlegeshez közeli behatolású térhullám. Rövidhullámú hullámterjedési mód, amelynek segítségével holtzóna nélküli rövidhullámú átvitel valósítható meg az adótól számítva legfeljebb 650 km-es távolságig.[1]
Az NVIS a térhullámú terjedés egyik speciális esete.[1]
Az NVIS alapja
NVIS-re akkor van lehetőség, amikor az ionoszféra ionkoncentrációja olyan mértékű, hogy az képes visszaverni az ionoszféra síkjára merőleges rádióhullámokat.[2] Meghatározott időszakokban jön létre az ionoszférában ez az állapot, és meghatározott frekvenciatartományban használható. Napszakonként és évszakonként változó, de pontosan előrejelezhető, gyakori, időben periodikusan bekövetkező jelenség.
Használható frekvenciatartomány
Nappal: 5-10MHz
Éjjel: 1.8-5 MHz
A nappali felső határ napfoltos időszakokban kitolódhat akár 15MHz-ig is.
NVIS-re használható antennák
Olyan antennák jöhetnek szóba, amelyek felfelé sugároznak. Az antenna irányítottságának hatása:
- Ha az antenna nyeresége nagy, akkor élesebb lesz a felfelé sugárzás, így kisebb területre verődik vissza a jel.
- Ha az antenna nyeresége kicsi, így nagyobb területre verődik vissza a jel, viszont kisebb térerősséggel.
NVIS-re alacsonyan telepített elemi sugárzók a legalkalmasabbak, h<0.1λ. Az NVIS antennák kihasználjak, hogy a talaj parazita sugárzóként, reflektorként működik. A következő tipusok a legelterjedtebbek:
Jegyzetek
- ↑ a b Rádióamatőrök kézikönyve. Műszaki könyvkiadó. ISBN 2399997844871. Hozzáférés ideje: 1962.
- ↑ Rádióamatőrök kézikönyve. Műszaki könyvkiadó. ISBN 2399997844871. Hozzáférés ideje: 1962.
