Nátrium-benzoát
A mai világban a Nátrium-benzoát egyre nagyobb érdeklődést mutat minden korosztály és hátterű ember számára. A társadalomra gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a Nátrium-benzoát vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken. Miközben elmélyülünk ebben az izgalmas témában, kulcsfontosságú, hogy megértsük annak számos aspektusát, és figyelembe vegyük az üggyel kapcsolatos különféle szempontokat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nátrium-benzoát különböző aspektusait, elemezve a modern világra gyakorolt hatását és a jövő alakításában rejlő lehetőségeket.
| Nátrium-benzoát | |||
 Nátrium-benzoát | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | Nátrium-benzoát | ||
| Más nevek | E211 | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 532-32-1 | ||
| PubChem | 517055 | ||
| ChemSpider | 10305 | ||
| EINECS-szám | 208-534-8 | ||
| KEGG | D02277 | ||
| ChEBI | 113455 | ||
| RTECS szám | DH6650000 | ||
| SMILES | O=C()C1=CC=CC=C1. | ||
| InChIKey | WXMKPNITSTVMEF-UHFFFAOYSA-M | ||
| Beilstein | 1100243 | ||
| UNII | OJ245FE5EU | ||
| ChEMBL | CHEMBL1356 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C6H5COONa | ||
| Moláris tömeg | 144,1053 g mol−1 | ||
| Megjelenés | Fehér, kristályos por vagy szemcsék, lemezek | ||
| Szag | szagtalan | ||
| Sűrűség | 1,44 g cm−3 | ||
| Olvadáspont | >300 °C | ||
| Forráspont | N/A | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] | ||
| R mondatok | (nincs)[1] | ||
| S mondatok | (nincs)[1] | ||
| LD50 | 4070 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A nátrium-benzoát (Élelmiszer adalékanyag: E211) a benzoesav nátriumsója. A nátrium-hidroxid és a benzoesav reakciója során keletkezik. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Natrii benzoas néven hivatalos.
Felhasználása
A nátrium-benzoátot élelmiszerek tartósítására széles körben használják. Nem öli meg a baktériumokat és a gombákat, „csak” a szaporodásukat teszi szinte lehetetlenné (bacteriostaticum).
Hatását csak erősen savas pH esetén (<3,6) tudja kifejteni (benzoesav szabadul fel), ezért leginkább salátákban (ecet miatt), gyümölcslevekben (citromsav-tartalom miatt), üdítőitalokban (foszforsav-tartalom miatt), savanyúságokban (ecet miatt), és szószokban, valamint alkohol alapú szájvizekben (antisepticum), és ezüst-tisztító szerekben alkalmazzák. A nátrium-benzoát natúr formában a népesség 25%-a számára íztelen, a többi emberben változó édes, sós, néha keserű érzetet vált ki. Az élelmiszerekben maximálisan felhasználható mennyiséget az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hivatal (American Food and Drug Administration FDA) 0,1 tömegszázalékban korlátozta, noha a természetben egyes gyümölcsökben ennél jóval nagyobb arányban is jelen lehet. Kísérletek a testsúlykilogrammonkénti 647–825 mg-ot sem találták károsnak.[2][3] Penészgombák (lábgombásodás, szájpenész) ellen is alkalmazzák oldat, illetve hintőpor alkotórészeként (antimycoticum). A napi adag szájon át (per os) nem haladhatja meg a 6,00 g-ot. A keletkező benzoesav és származékai (para-hidroxi-benzoesav észterek) a bőrön vagy nyálkahártyán alkalmazva allergiás reakciókat válthatnak ki.
A nátrium-benzoátot tűzijátékok elkészítésénél is alkalmazzák, mert kálium-perkloráttal keverve megfelelő arányban, csőbe tömörítve és meggyújtva éles, sípoló hangot ad. Ezt a keveréket whistle mix-nek, magyarul fütyülő elegynek nevezik.
A tartósítás biológiai menete
A sejtbe való bekerülést követően a foszfofruktokináz nevű enzim működését blokkolja a cukor lebontásában, így a gombák és baktériumok számára a cukorbontás 95%-át megakadályozza, gátolva ezek szaporodását. A gátlás savas pH mellett (<5) történik, ami az anaerob bomlás esetén áll fenn. Ezért a nátrium-benzoát hatékonysága az élelmiszer pH-jától függ.[4]
Egészségügyi kockázatok
C-vitaminnal (aszkorbinsav, E300) együtt alkalmazva benzol, egy ismert rákkeltő anyag keletkezhet, melynek mennyisége a hőmérséklettől, a fénymennyiségtől, és az eltelt időtartamtól egyaránt függ. Az FDA tanulmánya többségében néhány ppb (azaz néhány µg/kg) mennyiségben talált benzolt üdítőitalokban.[5] Ez a mennyiség jóval kevesebb, mint amennyi a légkörből átlagosan naponta a szervezetbe jut (220 μg/nap).[6]
Források
- ↑ a b c d A nátrium-benzoát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 6. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Concise International Chemical Assessment Document 26: BENZOIC ACID AND SODIUM BENZOATE
- ↑ Cosmetic Ingredient Review Expert Panel Bindu Nair (2001). „Final Report on the Safety Assessment of Benzyl Alcohol, Benzoic Acid, and Sodium Benzoate”. Int J Tox (20 (Suppl. 3)), 23-50. o.
- ↑ Pastrorova I, de Koster CG, Boom JJ (1997). „Analytic Study of Free and Ester Bound Benzoic and Cinnamic Acids of Gum Benzoin Resins by GC-MS HPLC-frit FAB-MS”. Phytochem Anal 8, 63-73. o. DOI:<63::AID-PCA337>3.0.CO;2-Y 10.1002/(SICI)1099-1565(199703)8:2<63::AID-PCA337>3.0.CO;2-Y.
- ↑ FDA, 2006. "Data on Benzene in Soft Drinks and Other Beverages, " United States Food and Drug Administration.
- ↑ Benzene in flavoured drinks, New Zealand Food Safety Authority
Külső hivatkozások
- Sodium Benzoate Material Safety Data Sheet
- International Programme on Chemical Safety - Benzoic Acid and Sodium Benzoate report
- pharmokinetics of the high orally administered doses used to treat hyperammonaemia
- Andersen A. Final report on the safety assessment of benzaldehyde Int J Toxicol 2006;25 Suppl 1:11-27.
- Sodium Benzoate A Cause of Hyper Kids (TIME.com) Archiválva 2007. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben