A Murony témája emberek millióinak figyelmét és érdeklődését ragadta meg világszerte. Akár mai relevanciája, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége miatt, a Murony olyan téma, amely vitát, vitát és elmélkedést váltott ki különböző szférákban. A terület szakértőitől a nagyközönségig a Murony őszinte érdeklődést váltott ki, és arra ösztönözte az embereket, hogy tovább vizsgálják következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. Ebben a cikkben elmélyülünk a Murony lenyűgöző világában, és megpróbáljuk feltárni összetettségét, megérteni relevanciáját, és elemezni a mai világunkra gyakorolt hatását.
Murony | |||
![]() | |||
A vetőmagüzem | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Békés | ||
Járás | Békési | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szegfű Gábor (független)[1] | ||
Irányítószám | 5672 | ||
Körzethívószám | 66 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1094 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 31,79 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 35,7 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Murony weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Murony témájú médiaállományokat. | |||
Murony község Békés vármegye Békési járásában.
Szomszédai: észak felől Mezőberény (7 kilométerre), kelet felől Békés (7 kilométerre), dél felől Békéscsaba (11 kilométerre, ezen belül Mezőmegyer 6 kilométerre), nyugat felől pedig Kamut (5 kilométerre).
Közúton a 47-es főútról a 4644-es útra letérve érhető el a legegyszerűbben: ez az út a település főutcája és ez köti össze Békéssel és a 470-es főúttal, illetve Kamuttal is. A 47-es főút felől elérhető a község központja egy másik útvonalon, a 46 168-as számú bekötőúton is.
Vonattal a MÁV 120-as számú (Budapest–)Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán érhető el, melynek egy megállási pontja van itt. Murony vasútállomás a település délnyugati részén található, a vonal állomásai viszonylatában Mezőberény vasútállomás és Békéscsaba vasútállomás között; közúti elérését a 46 168-as útból kiágazó 46 356-os út teszi lehetővé. Korábban itt csatlakozott a 129-es számú Murony–Békés-vasútvonal a fentebb említett fővonalhoz, azonban ezen a vonalon 2007-ben megszűnt a forgalom.
Neve ószláv eredetű lehet, valószínűleg hangyabolyt jelent.[3] Eredetileg Monor és Muruly néven hívták, de később a végső »ly« → »ny«-re változott.[3]
A 13. század első felében már falu volt.[4] Szent Miklós tiszteletére avatott templomát 1295-ben említik.[3] Ebben az évben Csák András eladta a területet Egyedfia Sándornak.[3] Ebben az időben északra Mező- és Kis-Kamut, délről Gerla és Megyer települések voltak határosak vele.[3] A 14-15. században több nemesi család osztozott meg a birtokán. 1383-ban az Ábránfyak tulajdonolták egy részét.[3]
A török hódítás idején elpusztult. Rákóczi György már mint pusztát adományozta 1649-ben Baka Ferencz borosjenői alvárnagynak és Szél Pál ottani zsoldos lovaskatonának.[4] Még a 17. században is lakatlan hely volt.[3]
A 19. században és a 20. század elején Murvahely néven is ismert volt.[5] Egy ideig Békésföldvár volt a neve.[6]
Ma a település legjelentősebb gazdasági társasága az 1949-ben alapított Hidasháti Állami Gazdaság (ma Hidasháti Mezőgazdasági Rt.) [7]
Polgármester | |||
---|---|---|---|
1990–1994 | Andrási Béla | független[8] | |
1994–1998 | Balog István | független[9] | |
1998–2002 | Fekete Ferenc Zoltán | független[10] | |
2002–2006 | független[11] | ||
2006–2010 | független[12] | ||
2010–2014 | független[13] | ||
2014–2019 | független[14] | ||
2019–2024 | Szegfű Gábor | független[15] | |
2024– | független[1] |
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1236 | 1221 | 1095 | 1074 | 1110 | 1113 | 1094 |
2013 | 2014 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[16]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,2%, református 18,3%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 41,6% (28,6% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, románnak és lengyelnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,3% volt református, 7,2% római katolikus, 1,5% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,8% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 41,3% felekezeten kívüli (33,2% nem válaszolt).[18]