Most (Csehország)

Ez a szócikk a csehországi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Most (egyértelműsítő lap).

Most
Most címere Most zászlaja
Közigazgatás
Ország	Csehország
Kerület	Ústí nad Labem-i
Járás	Mosti
Rang	város
Polgármester	Marek Hrvol
Irányítószám	434 01
Testvérvárosok	Lista Lahti Bukarest
Népesség
Teljes népesség	63 882 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	233 m
Terület	86,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 30′ 11″, k. h. 13° 38′ 12″50.503055555556, 13.63666666666750.503056°N 13.636667°EKoordináták: é. sz. 50° 30′ 11″, k. h. 13° 38′ 12″50.503055555556, 13.63666666666750.503056°N 13.636667°E
Most weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Most témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Most (ejtsd: moszt, németül Brüx) város Csehország Ústí nad Labem-i kerületének Mosti járásában. Lakosainak száma 67 189 fő (2009. június).

A szláv „most” szó jelentése „híd”. A város arról a hídrendszerről kapta a nevét, amelyet a területen lévő mocsárra építettek, hogy megkönnyítsék az áthaladást. A település német neve Brüx, mely a "Brücke", azaz "híd" szóból ered. Más forrás szerint a névadó híd egy mindössze két lépés széles fából készült híd volt, mely az ószláv favár kapujához vezetett.^[2]

A város a Cseh-medence északnyugati szélén, az Érchegységtől keletre található a Bílina folyó jobb partján. Északról és nyugatról külszíni bányák határolják.

A város mellett található Hněvín várát már 1040-ben említi a Chronica Boemorum. A vár alatti mocsaras vidéken vezetett keresztül a Prága és Freiburg közötti kereskedelmi útvonal. Később a Hrabišic család épített itt erődítményt a karavánok védelmére. A város folyamatosan fejlődött ez idő alatt. A 13. században új kővárat építettek, ami a térség központja lett (korábban Bílina városa birtokolta ezt a címet).

A harmincéves háborúban svéd katonák foglalták el a várost. A háború után Most sokat veszített gazdasági és politikai befolyásából.

Az utóbbi századokban a városban többször is tűzvész pusztított, emiatt a városban műemlékek szinte nem is maradtak fenn.

1857-ben a városnak mindössze ötezer lakosa volt. Az iparosítás hatására azonban 1890-re már több, mint 21 ezren laktak a városban, az első világháború kitörése előtt a népesség már a 26 ezret is meghaladta. Az új évszázaddal beköszönt technológiai újítások Mostot is elérték, 1902-ben a város elektromos közvilágítást kapott.^[3]

1908-ban új laktanyát építettek a város mellett, 1911-ben új színház, 1913-ban pedig német gimnázium épült.

A 20. század első fele végleg megpecsételte a város sorsát. A település alatt szenet találtak, emiatt az egész várost lerombolták. A lakók kárpótlására új várost építettek a korábbitól néhány kilométerre, és mindenkit átköltöztettek. A korábbi épületek közül egyedül a templomot mentették meg, speciális eszközökkel síneken vontatták arrébb 841 méterrel.

A Most alatt talált szén miatt a felszínt teljesen szabaddá kellett tenni. Az 1964-ben kezdődött folyamat során egy teljesen új várost építettek fel néhány kilométerre a korábbi központtól. A bontási munkálatok során olyan épületeket is leromboltak, melyeknek történelmi jelentőségük volt. Ilyen épület volt egy 15. századi sörfőzde, vagy az Alexander Graf által tervezett színház. A korábbi történelmi épületek helyett a szocializmusra jellemző panelházak és közintézmények épültek. Csupán néhány korábbi külvárosi épület maradt meg.

A többi régi templom, kolostor, középület műemlékeit is megmentették, ezeket a városi múzeumban állították ki.

A város összes épületét lerombolták, de a Szűz Mária Mennybemenetele-templomot annak kulturális értéke miatt meg akarták menteni. A cseh késő gótika egyik legkiválóbb alkotása a korábbi Óváros főterén állt. 1517–32 között építették, korabeli reneszánsz és barokk képzőművészeti alkotásokkal.

Több terv közül végül a templom „elszállítását” választották. A munkálatok során a 71 méter magas tornyot lebontották, és az új város mellett újra felépítették. A templom többi része köré egy betongyűrűt építettek, a szerkezetet acéllal erősítették meg. Így akarták az újonnan felépített torony mellé tolni. A vontatás előkészítése hét évig tartott: a vontatási útvonalon álló épületeket is el kellett bontani, valamint a külszíni fejtés miatt az úton lévő mélyebb területeket is fel kellett tölteni.

A síneket a templom alá építették, és a Škoda gyár által gyártott speciális vasúti emelőkocsikat helyezték a statikailag fontos pontokra. Összesen 53 db ilyen gépet használtak fel. 1975 őszén, szeptember 30 és október 27 között, 28 nap alatt vontatták a templomot az új helyére. A vontatás sebessége mindössze 1-3 centiméter volt percenként. Miután a helyére került az épület, megkezdődött a felújítás, ami 1988-ig tartott.

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Nyolc városrész vagy falu alkotja: Most, Starý Most, Čepirohy, Komořany, Rudolice, Souš, Velebudice és Vtelno.

A közelében található az Unipetrol cég litvínovi olajfinomítója.

Bővebben: Most és Litvínov villamosvonal-hálózata

A település kiterjedt villamos- és buszhálózattal rendelkezik. A villamos a szomszédos Litvínov településre is közlekedik, összesen 4 járatot tart fenn a helyi közlekedési vállalat. Emellett 29 autóbuszvonal (17 Most területén, 12 Litvínov területén) is az utazók rendelkezésére áll.^[4]

Vasútállomását érinti a Most–Rakovník, az Ústí nad Labem–Chomutov-, és a Most–Moldava-vasútvonal.

Repülőtere is van.

A településen több szórakozóhely és látványosság áll a lakosság és a turisták rendelkezésére:

• Autóverseny-pálya
• Lóverseny-pálya
• Élményfürdő
• Planetárium
• Kilátótorony (mely a 411 méter magas Várhegyen áll)
• Szűz Mária Mennybemenetele-templom
• Hněvín vára

• Meppel, Hollandia
• Marienberg, Németország
• Ptolemaida, Görögország
• Gävle, Svédország
• Kortrijk, Belgium
• Thunder Bay, Kanada
• Jekatyerinburg, Oroszország
• Ulánbátor, Mongólia
• São Paulo, Brazília
• Lahti, Finnország
• Bukarest, Románia
• Velence, Olaszország
• Shanghai, Kína
• Oszaka, Japán
• Buenos Aires, Argentína
• Brisbane, Ausztrália
• Kulon Progo, Indonézia

Tervezett partnervárosi lehetőségek:

• Dunaharaszti, Magyarország

• A Kórház a város szélén című csehszlovák tévésorozat jeleneteit a mosti kórházban vették fel, bár a film története egy kitalált csehszlovák (1993-tól ismét cseh) kisvárosban, Borban játszódik.
• 2018-ban a Cseh Televízió nagy sikerű vígjátéksorozatot forgatott „Most!”(wd) címmel. Ezt adaptálta 2022-ben az RTL magyar körülmények közé A Nagy Fehér Főnök címmel.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Most című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Church of the Assumption of the Virgin Mary (Most) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• PhDr. Libuše Pokorná: Kniha o Mostecku (Dialog, Prága, 2000) ISBN 80 85843 80 3

• Honlap