Misztrász

A mai világban a Misztrász téma nagyon fontos és sok embert érdekel. Legyen szó a társadalomra gyakorolt ​​hatásáról, történelmi vonatkozásáról vagy a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáról, a Misztrász felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. A témában való elmélyülés során rengeteg információval, véleménnyel és nézőponttal találkozunk, amelyek arra kényszerítenek bennünket, hogy reflektáljunk és megkérdőjelezzünk saját prekoncepcióinkat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Misztrász különböző aspektusait, megvizsgáljuk a különböző területekre gyakorolt ​​hatását és az idők során bekövetkező fejlődését. Megjelenésétől jelenlegi állapotáig abbahagyjuk a Misztrász legrelevánsabb és legvitatottabb szempontjainak elemzését, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről a témáról.

Misztrász
Világörökség
OrszágGörögország
Világörökség-azonosító511
Elhelyezkedése
Misztrász (Görögország)
Misztrász
Misztrász
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 04′ 26″, k. h. 22° 22′ 02″37.074000°N 22.367300°EKoordináták: é. sz. 37° 04′ 26″, k. h. 22° 22′ 02″37.074000°N 22.367300°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Misztrász témájú médiaállományokat.
Misztra vára
Misztra temploma

Misztrász (görögül Μυστράς, franciául eredetileg Mistra) bizánci eredetű romfalu a mai Görögország területén, a Peloponnészosz félszigeten, az ókori Spártától néhány kilométerre.

Misztrász története a negyedik keresztes háborúval (1202–1204) kezdődik. I. Villehardouin Geoffroy családja a franciaországi Bar-sur-Aube mellől, Champagne grófságból származik és lett a keresztes hadjárat után, miután a lovagok az egész félszigetet meghódították az Akháj Fejedelemség ura. A trónon követte fia II. Villehardouin Geoffroy (uralkodott 1218–1246), aki az ókori Spárta romjai között tartott udvart. Testvére II. Villehadrouin Vilmos (uralkodott 1246–1278) meghódította egész Lakóniát és elrendelte Misztrász erődítményének kiépítését 1249-ben. További várak álltak még Monemvasziában és valószínűleg Tigani félszigetén. II. Vilmost 1259-ben a niceai bizánci császár csapatai elfogták és csak a misztrai erősség és a többi vár kiadásával tudta megvásárolni szabadságát. Spárta görög lakói, akiknek elegük volt a keresztesek idegen uralmából, áttelepültek a három kilométernyire lévő Misztrába. A vár alatt virágzó város alakult ki, amelynek virágkorában több tízezer lakosa volt.

Források

  • Steven Runciman: Mistra. Byzantine capital of the Peloponnese, London 1980.
  • Manolis Chatzidakis: Mistra. Die mittelalterliche Stadt und die Burg. Ahen 1995. ISBN 960-213-029-6

További információk