Mai cikkünkben a Miskolczy István (történész)-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely már régóta érdeklődés és vita tárgya. A Miskolczy István (történész) egy olyan téma, amely szakértők és nem szakértők figyelmét egyaránt felkeltette, jelenlegi társadalmunkban való relevanciája miatt. Akár egészségre, gazdaságra, politikára vagy bármely más területre gyakorolt hatása miatt, a Miskolczy István (történész) feltárásra és elemzésre érdemes témának bizonyult. Ebben a cikkben megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Miskolczy István (történész)-et tanulmányozásra érdemes témává teszik, és megpróbálunk rávilágítani annak következményeire és jövőbeli kilátásaira. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy többet tudjon meg a Miskolczy István (történész)-ről és annak relevanciájáról a mai világban.
Miskolczy István | |
Született | 1881. szeptember 1.[1][2] Szeged |
Elhunyt | 1937. december 1. (56 évesen)[1][2] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | történész |
Sírhelye | Fiumei úti sírkert (jobb oldali fasírboltok (J-511/a-b))[3] |
Miskolczy István (Szeged, 1881. szeptember 1. – Budapest, Józsefváros, 1937. december 1.)[4] római katolikus pap, piarista szerzetes, történész, gimnáziumi tanár, a Szent István Akadémia tagja.
Miskolczy István és Nagy Róza fiaként született. Tanulmányait szegedi, váci és kecskeméti középiskolákban, majd a budapesti egyetemen végezte. 1897-ben lépett a piarista szerzetesrendbe. 1905-ben szentelték pappá. Előbb a váci, majd a budai piarista gimnáziumban volt tanár. Később a szegedi egyetemen mint magántanár, a budapesti egyetem bölcsészkarán mint címzetes rendkívül tanár működött. Szakterülete a középkori magyar és egyetemes történelem volt, főként az Anjou-kor.
1927-ben a Szent István Akadémia tagjává választották.
Balanyi Györggyel 1928-tól szerkesztette a Történelmi tankönyvek sorozatot.