A mai világban a Mező Ferenc (költő) téma nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Ha többet tudunk a Mező Ferenc (költő)-ről, jobban megérthetjük a körülöttünk lévő világot és a létező különböző nézőpontokat. Legyen szó a történelemről, a tudományról, a kultúráról vagy a jelenlegi eseményekről, a Mező Ferenc (költő) a vita és a reflexió központi pontja lett. Ebben a cikkben a Mező Ferenc (költő) különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a jelentős témáról.
Mező Ferenc | |
![]() | |
Portréja az 1985-ös Szép versek antológiában | |
Született | 1951. április 28. Budapest[1] |
Elhunyt | 2017. augusztus 21.[2] (66 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Mező Ferenc (Budapest, 1951. április 28. – 2017. augusztus 21.) költő, író, szerkesztő.
1969-ben villamosipari technikumot végzett. 1969 és 1975 között a Magyar Televízióban világosítóként dolgozott. 1975-1979-ben a Tömegkommunikációs Kutatóközpont kérdezőbiztosa volt. 1979-1983-ban a Gyermekünk című lapnak volt a munkatársa. 1983-ban az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-népművelés szakán kapott diplomát. 1983-tól a Mozgó Világ prózarovatának szerkesztője.
A hetvenes évek végén Orbán Ottó mutatta be verseit az Élet és Irodalom "Új hang" rovatában. Publikált országos heti és havilapokban verset, kritikát, esszét, tárcanovellát, publicisztikát.